Az említett szobrász neve helyesen: Moore

Ez az írás cinikus, arrogáns és szűklátókörű, hiába a sok nemzetközi példa. A mi városunk nem Madrid, vagy bécs. Ez egy helyes kis mezőváros, bármennyire is szeretnék metropolisznak látni. A felhozott példák közül jónéhány megosztja a helyi lakosságot. Az említett traverz kimondottan csúnya, attól még, hogy ott van, ahol, a Debreceni kút pedig egy technikailag szépen kivitelezett giccs (de legalább nem takar el semmit). Bán Ferenc e kút esetében nem találta el sem a léptéket sem a tájolást, sem az anyagot sem a formát, semmit, attól még, hogy Kossuth Díjas. De ha Ön nem látja a különbséget a "bádogtorzsa" és egy Moor szobor között, akkor az Ön véleménye nyilvánvalóan nem mérvadó. Sajnálom, hogy megakadt a tű, és nem tudnak túllendülni a civil lakosság szapulásán és a "zöld szemem kék" szindrómától szenvedve olyan párhuzamokat vonnak európai nagyvárosok és Nyíregyháza között, amilyeneket. Bizonyára óriási szakmai kihívás igazodni mind a megrendelő igényéhez, mind a város már meglévő (vagy inkább valaha volt) arculatához, a lakossági igényekhez és a technikai, energetikai stb. követelményekhez, de aki ennek nem tud elegettenni, az nagy valószínűséggel nem a legjobb a szakmájában. A stílus melyben megnyilvánult, az Önt emberként már minősítette a szememben, a szakmai munkájával remélem soha többé nem találkozunk ebben a városban. Ennek reményében tisztelettel: Fekete Éva grafikus, nyíregyházi lakos, város- és favédő

Kulcsár Úr! A szakmai sovinizmus, az építőművészet felkent apostolai, az elmebeteg városépítészeti koncepciók, mérhetetlen károkat okoztak városunkban az elmúlt 30 évben. Csak néhány gyöngyszem: Mártírok terei irodaház, Kossuth utcai dombházak, a pirosház, a Sólyom utca, a Kiskörúti sávházak, a Jósa városi humanizált térrendszer, a temető kerítése, a Korzó pláza, a Krúdy-ház, a haszáhatatlan Fürdőház, Viztorony, Krúdy Vigadó, élményfürdő, stb, stb. Jó lenne, ha a szakma mellett a civil vélemények is meghallgatásra kerülnének végre. A fákkal nem akarok szeretkezni (gusztustalan perverzió), de önnek sem ajánlom jószívvel a három gráciával való való szeretkezést.

Képaláírás:Bán Ferenc Kossuth díjas építész szökőkútja. Ha ez így van, akkor szólni kell neki, hogy itt felejtette a téren, vigye haza. Kulcsár úr! Remélem, nem az építész kamara elnökeként írta a fentieket, mert akkor az építész kamaráról is érdekes képet fest! Felhúzta magát nagyon. De miért is? Azért, mert mi a fákkal akarunk szeretkezni? Mindenkinek vannak perverziói. Valaki fákkal van együtt, valaki csobogónak használja otthon a vécéjét. A Kossuth téren azért nem megy már át a 4-es út, mert az sem volt odavaló, ugyanez igaz a Beloiannisz tér állomására is. Írja, hogy a város egy kőrengeteg. Igen, mert azzá tették, pedig ez nem lett volna szükségszerű. Ja, hogy más város is az? Az nem érdekel, mert én itt élek. Babosi György, okl.villamosmérnök (ha már terített lapokkal játszunk)

Kedves Kulcsár Úr! Elhiszem Önnek, hogy egy város, egy falú, de még egy ház sincs soha sem készen. Azzal viszont nem értek egyet, hogy a fejlődésbe, a változásba, a bontás is bele tartozik minden áron! Nagyon meg kellene már gondolni, mit bontanak le a város illetékesei, mert lassan alig marad valami a régi szép, hangulatos Nyíregyházából. A magam részéről köszönöm a képeket, jó volt kicsit nosztalgiázni, és jó volt nézni azt, hogy máshol milyen szökőkutak vannak. Igen, máshol! De Mi itt élünk, Mi szeretjük városunkat, és azt szeretnénk, ha az olyan sokat hangoztatott szlogen valóra válna egyszer, vagyis: Nyíregyháza egy élhető, emberbarát város lenne, amire méltán lehetnénk büszkék. Elnézést kérek, de valahogy kicsit cinikusnak tűnt a következő mondata, bár nem igazán tudtam „lefordítani”, mire és hogyan értelmezte. „Most meg szökőkutakon vitatkozunk, és fákkal szeretnénk szeretkezni.” Egyet értek Önnel, egy városban legyen sok zöld, legyen sok fa, madárfütty, és legyen szökőkút, ami igazán hangulatossá tehet egy városrészt. Mi nem azon vitatkozunk, nem az ellen tiltakozunk hogy legyen-e akárhány szökőkút, hanem az ellen az egy ellen, ami ott van ahol, és úgy néz ki ahogy, az ne ott legyen! A maga nemében biztos nagyon szép alkotás, és hosszas tervezés előzte meg, bár én a mai napig nem értem, miért kapta azt a nevet, de ez a legkevesebb. Egyszerűen ízlésromboló volt odaépíteni, ahol régi, patinás épületek vannak körben a téren, vagy is oda egyáltalán nem illő egy ilyen modernnek nevezhető alkotás, nem beszélve az általa okozott zajról. Szeretném én kérdezni, miért nem lehetett a Korzó elé tenni, ott úgy is akkora a kopárság, hogy jól megfért volna előtte. Bár lehet technikailag nem volt kivitelezhető, nem tudom. Tehát nem kell félre magyarázni a dolgot, el kell fogadni a lakosság zömének véleményét, amit az oldalra feltett szavazás is nagyon jól érzékeltet. Igen, szeretnénk sok fát, parkot látni a városba, szeretnénk csobogást, és madárfüttyöt hallgatni a téren, de ez utóbbi most nem mondható el. Ezért ha lehetne, ha kérhetnénk egy igazán hangulatos szökőkutat, ami esetleg még zenélne is, mondjuk napjában egyszer. Félreértés ne essék, a városban a közterületeken található alkotások, világítások fenntartási költségeiről soha senki sem vitatkozott, legalább is szerintem! Nem voltam még Kaposváron, de voltam Gyulán, és leírhatatlan élményben volt részem a szökőkútjuk láttán. Bocsánat, amiért kicsit hosszúra sikeredett hozzászólásom! Üdvözlettel: Eszter Remélem lesz foganatja a lakosság nem tetszésének, és hamarosan elviszik azt a pléh ízét a megfelelő helyre, ahol jól mutatna, és nem "örvendne" közutálatnak!

,,Most meg szökőkutakon vitatkozunk és fákkal szeretnénk szeretkezni." Tisztelt Kulcsár Attila! Minden respectem az Öné, elismerem a hosszú alkotói munkáját. Van azonban egy-két terület, amire szeretném felhívni a figyelmét, ilyen például a City Branding, vagy éppen az Innovációmarketing. Hétköznapi nyelven ez annyit tesz, hogy ma már nem az építész álmodja a várost, és kénye kedvére szeleteli, bontja, újraépíti, hanem az Istenadta nép. Ma már nem feltétlenül elég elfogadtatni egy látványtervet, vagy egy városközpont tervet az önkormányzati vezetőkkel, az önkormányzattal, ha aztán a városlakók nem tudnak azonosulni vele, nem érzik jól magukat az adott környezetben. Nem elég kirakni a terveket a városházán, osztannyi. Aki látta látta, aki meg nem az nem, ipiapacs. Hanem több csatornán újság, Tv, rádió, Internet kell összegyűjteni a véleményeket, és annak alapján újragondolni és megvalósítani a terveket. A marketingkutatás nagyon fontos, a vélemények megismerése nem választható szabadon, hanem kötelező feladat. Önnek, mint alkotónak gondolom ez hosszú folyamat, és esetleg fölösleges is, nekünk mint városlakóknak a demokráciát (is) jelenti. A fentiek alapján kérem engedje meg javítsam a mondatát: A város horizontálisan és vertikálisan növekszik, átalakul, komfortosodik, ahogy lakói is, ahogy a technikai haladás és az ott élők megkívánják.