Sajnos én nem tudom mondandómat ilyen szakszerűen megfogalmazni. Nos bontani kell,de mit kapunk helyette? Ez itt az igazi kérdés.Miért érdemelte ki a köznyelvben a Dombház és környéke , hogy "" Európa legpocsékabb tere "címre nyugodtan pályázhatna. Hogyan lehet összehasonlítani világvárosokat Nyíregyházával ? Bécsben megoldották a forgalmat EGY Ringgel, s az egyírányú utcák szövetével. Nekünk 2 körút kell?? Eltüntetni ennek érdekében az egykori zsidónegyed még megmaradt épületeit,felújítás helyett? Jóvátehetetlen sebet ejteni a Szent István út szerkezetében,a Bocskai úton. Sajnos a nagyzási hóbort behúzta a forgalmat a Katolikus Nagytemplom mellé,nem kivitte a Belvárosból.Nem lehet egy 2 milliós város alapterületét egybevetni egy kisvároséval.Holott eleink széles utcákat hagytak ránk(Mező utca,Pacsirta utca) Tehát az összehasonlítás, akármennyire is szakszerű,sántít kissé.....A bontott épületek Nyíregyháza múltját képezték,s helyette tucat társasházak épültek ( Árok utca-Vasvári P utca sarok ) amelyek annyira közhelyesek,középszerüek,"tucat áruk",hogy állhatnának Lentiben,Soroksáron...bárhol. Nem a vályog, jellegtelen öreg házakért siránkozom,hanem a városképi ekletikus épületekért. Ezek túléltek 1-2 háborút, forradalmat, de nem élték túl az elmúlt 20 év rossz izlésü "városfejlesztési" kisstílüségét, igénytelen városvezetését.

TÉR, VAGY PARK? A Hősök tere korábban is tér volt - Bessenyei. Itt állt kb. a Hősök szobra helyén a Bessenyei szobor, melynek közvetlen környezete volt körötte a kert a térből. Ezt Bessenyei kertnek hívták, ami csak egy háromyszögnyi felüdülés volt a DNY-i sarokban. A hatalmas szórt burkolatú lapály egykor vásártér volt. A 19-20. században már meghatározó eleme a diagonális áthaladás a Hősök tere térhasználatának. Levéltárunkban megtalálható az 1910. évi Nyíregyháza rendezett város térképe és városbővítési terve, amin ez jól látható, továbbá az is, hogy a tér DNY-i sarka funkcionált csupán közpark ként. Erről több írásos dokumentum is fennmaradt, azaz arról, hogy csak ez a háromszög volt közpark. Régi képeslapokat lásd e honlapon is! Ugyanerről tanúskodnak az 1924 és 1933 körüli városrendezési tervek, melyek tervlapjai szintén megtalálhatóak levéltárunkban. A TERV • A terv átgondolt koncepció, mely a történelmi részeket szinte változatlan módon rekonstruálja. Lásd Hősök szobra környezete, diagonális átjárás stb.! • Természetes építő követ - mészkő, gránit stb. - is használ. • A korábbi - háború előtti - köztér funkciójú területen köztér jellegű fejlesztést tartalmaz szökőkúttal, pihenő, rekreációs felület biztosítása mellett. Századelőn tér ként használt részen visszaad a térből. Mindezt úgy, hogy zöldfelület nem csökken. • A korábbi zöldfelület volument a terv megtartja (2008 évi), a zöldfelület abszolút értékben nem csökkent. A diagonális átjáró tengely szélessége csökkent, akár csak a Megyeháza felé vezető sétányé. A zöldfelületet övező kőfalat elbontják és a puffer felület ként rekonstruált szórt burkolatot keskenyebbre veszik. • 19 db fát kivágásra javasolnak. A tervben mindvégig a "JAVASLAT" szó szerepel. A tervezéskor konszenzusra gondolva nem szakmaiatlan, elvtelen marakodásra, ami a korábbi városvezetés döntési és startégiai hibáit hivatott kendőzni. A hiba ugyanis a Nyírvíz Palotánál van, oda nem elég egy félig tisztességes rekonstrukcióhoz sem a támogatás ként megnyert forrás. Forrás átcsoportosítás szükséges. Ha a teljes projektet, azaz a Hősök terét - kiveszik a funkcióbővítő városrehabilitáció programcsomagból, akkor az oda korábban megítélt forrás teljes egészében elvész. Ha azt a demokratizmusnak álcázott, szakmaiatlan tárgyalásokkal csak ízekre szedetik és valamicskét meghagynak belőle - azaz megvalósítanak - akkor az itt fel nem használt forrás felhasználható lesz más lyukak tömögetésére. • A HŐSÖK TERE NEM LEHET ÁLDOZAT. TISZTESSÉGES REKONSTRUKCIÓ LEGYEN TISZTESSÉGES ÁRON. ÉN IS VÁROSVÉDŐ VAGYOK. ÉN IS AGGÓDOM A HŐSÖK TERÉÉRT. • Már a tervben is 40 db + 50 db fa telepítése szerepelt (15. oldal f. pont). A 40 db új fa a Hősök tere új zöldfelületi vertikális térfalait adná, az 50 db más városi területen kerülne elültetésre. • Több, mint 2600 cserje-és talajtakaró, valamint 1300 évelő telepítését tartalmazza a rekonstrukció, a jelenlegi max. néhány száz helyett. 5000 m2 a gyep felület. Automata öntözőrendszer tervezett. • Az új zöldfelületen a diagonális sétányról beláthatók a térrészek, de a kapcsolódó, alárendelt nyomvonalakról nézve intim zöldfelületek, önálló kisebb terek körvonalazódnak egy nagy lapály helyett. • A vízarchitektúra egyszerű, süllyesztett medence elsősorban kondicionáló, és esztétikai értéket növelő tükröző, nem mozgó és nem mozgatott felülettel. A vízkép egyszerű időszakos vízjáték, épített elem a szökőkútban nincs, soha nem is volt. Az egyszerű vízjáték egy része interaktív. • Az új bútorzat vegyes szerkezetű, egységes stílusú. • A díszvilágítást korszerűsítés tervezett, azaz több fényforrás alacsonyabb fénypont magassággal, változatosabb díszvilágítási elemekkel. A tervezett fényforrásokkal a jelenlegi fényszennyezés csökken. A parkot ott világítják meg ahol kell - azaz a gyalogos felszíneken, nem pedig 10-12 m magasan - az égben - ahogy az most van.

A NYÍRFÁKRÓL RÉGEN ÉS MA Tájegységünk és környékbeli településeink nevében a nyír(fa) nem azért szerepel, mert városi közparkjainknak bármikor is az lett volna a tipikus fája. A nyírfa - különösen a Tisza szabályozását megelőzően - volt környékünk meghatározó fafaja, a természetes, illetve természet közeli vegetációban. Elegyfa. Legalább is a mi klímánkon. A nyírfa közterületen a legveszélyesebbek közé tartozik, mert gyors növekedésű, így laza szövetű, hamar öregedő fafaj. Könnyen törékennyé válik és gyorsan - 1-2 évtized leforgása alatt - balesetveszélyes lehet. Különösen igaz ez a mai városökológiai klimatikus körülmények között (süllyedő talajvíz szint, általános klíma szárazodás, szélsőségek stb. amikor éppen nem száraz, hanem derékig vizes ...). Ezt elődeink jól tudták. Sorfának soha, közparki elegyfának ritkán alkalmazták, de akkor is inkább a különleges díszértékű fajtáit (pl.: Betula pendula 'Dalecarlica'). A természetben a nyírfa a mi klímánkon elegyfa, azaz egy közparkban hangulatképző elem magányosan, vagy kiscsoportos, ligetes telpitésben. Annak, hogy városunkban néhány védett helyen - ennek köszönheti, hogy még áll - közel életveszélyes állapotban lévő fasor ként tűnik fel nagyon egyszerű oka van. Néhány éve, évtizede faiskolai, kertészeti szortimensünk sokkal szerényebb volt. Amikor egy 2-3 cm-es törzsátmérőjű városi díszfát, parkfát 3-4000 Ft-ért lehetett vásárolni, egy nyírfa 900-1400 Ft-ba került. Akkoriban senkit nem érdekelt, hogy az akkori városüzemeltetés, vagy fenntartó milyen fajú, fajtájú egyedet, sort ültet. Fának fa és kész. Nyíregyháza fasorainak ültetése a 19. század végén kezdődött. Az első fasor a Széchenyi utcában telepíttetett. Köztereink, közparkjaink tudatos rendezése az I. világháború előtt indult koncepciózusan és a két világháború között folyt intenzíven. Levéltárunkban fellelhető az 1933. évi ültetvényleltár. A Hősök terén egyetlen nyírfa sem volt az ültetvényleltár szerint. Voltak viszont díszalmák, díszmeggyek, díszcseresznyék, juharok stb. Máshol - pl. a Népkertben - volt nyírfa. Tehát nem kell tévedésre gyanakodni. Szerepel a nyilvántartásban. A Népkert annak idején igazi közkert, közpark volt, ott volt helye, tere a ligetes állománynak.

A Hősök tere rekonstrukciós terve 19 db fát javasol kivágásra. Végig az szerepel a tervben "JAVASLAT". Már 2008-ban hagytak lehetőséget a közös mérlegelésre. A fa egy városi közparkban, vagy köztéren élő, vertikális térképző elem is - természetesen kondicionáló, esztétikai stb. is - azaz időnként ahhoz, hogy a térfal valóban térfal lehessen egy-egy vita tárgyát képző fát is ki kell(ene) vágni. Vagy otthagyni, de akkor az egyik szerepkör sérül egy másik egyednél. Ha egy tervezett fasorban pl. méltányosságból benn hagyunk egy öreg, eltérő fajú egyedet, onnantól nem lesz fasor, vagy két fasor lesz - megszakítva. Az Andrássy út fasorának rekonstrukciójáról éveken át vitatkoztak szakemberek, kutató intézetek, tervező irodák képviselői még mielőtt az első gondolatot a "köz" elé merték volna bocsátani. Szerintem nem lenne gond a fakivágással, ha mennének a kompenzációs újratelepítések. A Hősök tere rekonstrukcióban 40 db minimum 16 cm-es törzs körméretű fa telepítése tervezett magán a téren, további cca. 50 db fa telepítését írják elő a tervezési területen kívül a város által kijelölt helyszínen. Lásd 15. oldal f. pont. Erről ma senki nem beszél. A terv 2008 decemberétől, 2009 februárjáig készült, azaz azóta szerepel az iratokban. Azóta köztudott lehetne akár ez is ... A területen kívüli faültetés annál is inkább jó megoldás, mert a ráadás 50 db egyed jól kitalált városszöveti telepítésével a zöldfelületet mint működő rendszert gazdagíthatják és tehetik teljesebbé. Nem egy helyen koncentrál és csinál belterületi erdőt egy városi térből. Szerintem egy új gondolat beengedéséhez időnként szükség van némi konvenció tagadásra is. Tudom, hogy minden városvédő és természetvédő felszisszen - a kettő együtt meg be is fejezi az olvasást - de ... Amikor a városvédők beavatkozás, itt éppen fakivágás ellen tiltakoznak - amiket ráadásul pótolnak is többszörösen - felmerül bennem a kérdés, hogy milyen szemmel csodálják ugyanezek a védelmezők ma Párizst, vagy Barcelonát, vagy éppen Budapestet? Komplett középkori városrészeket, Barcelónában szinte egész várost romboltak le az új gondolatért a 19. század nagy városalakító mozgalmaiban, aminek eredményét ma csodáljuk. Mi lenne a mai Párizs Haussmann báró nélkül? Nagyon nehéz elképzelni, de egy biztos - ma egész mást látnánk. Vagy Barcelona Cerda nélkül. Csak egy talp alattnyi részen maradt meg a gótikus, középkori város és ma mindannyian a nyolcszöges tömb beépítéseket, a 'ramla'-kat csodáljuk. ... meg persze a megtartott gótikus negyedet. Mi lenne a mai Bécs a ring nélkül. Elítéli-e ma valaki József nádort, vagy Hild Jánost - a neves építész Hild József édesapját - a középkori Budapest (bocs - akkor még nem is volt, tehát Pest) jelentős részének eltüntetésért, illetve a folyamat elkezdéséért? A sugárutak egy részének megnyitása, a körút kiépítésének elkezdése, a középkori városfal megszüntetése az ő nevükhöz fűződik. Én azt hiszem nem erre gondolunk, amikor e városokat ma csodáljuk, vagy tankönyben tanítják, hanem arra, hogy mit építettek a helyett, amit elbontottak. Nekünk is jó lenne a fakivágás ügyét kicsit távolabbról, nagyobb látószögben nézni és mérlegelni különösen akkor, ha a zöldfelületi értékvesztés kompenzációja többszörösen megtörténhet és több kétes egészségi állapotú fa kivágásáról van szó. Érdemes talán megfontolni, hogy nem mindenáron a fakivágás megakadályozására kell koncentrálni, hanem a többszörösen túltervezett kompenzáció bevasalására. Az említett grandiózus, történeti városépítési beavatkozásoknál vitathatatlan értékvesztés történt, de cserében kaptak is valamit, maradandót és értékeset az elszenvedők és az utókor.

A RÉSZVÉTELI TERVEZÉSRŐL ÉS A PARTICIPÁCIÓRÓL A jövőre nézve a civileknek nagyon is helye van az efféle folyamatokban, de nem a végén - eszköz ként - hanem a folyamatok elején a stratégia alkotásnál és a koncepcionális döntések meghozatalánál. Úgy gondolom, hogy a közterületi tervezés szakmai feladat, aminek tartalmaznia kell a kívülről jövő, átgondolt civil, lakossági javaslatokat is. Ez azonban nem azonos a bárhol, bármi áron történő beleszólással. Tanulnunk kell egymást, már csak azért is, hogy az ilyen egymás ellen kijátszást és hátunk mögé röhögést elkerüljük. Lásd: Hősök tere. A konszenzus definíciója a társadalmi részvételi folyamatokban: 1. Különböző vélemények előfordulnak a csoport tagjai között, de mindenkit meghallgatunk és mindenkinek megadtuk a lehetőséget arra, hogy a véleményét elmondhassa. 2. A tervezésben a konszenzus a szereplők nagy részének az egyetértését jelenti a többiek beleegyezését elfogadását. 3. Nem kell mindenben megegyeznünk ahhoz, hogy közösen döntsünk egyeztetett cselekvésekről. 4. Ha a konszenzus nem a résztvevők megelégedése mellett jön létre, akkor nem erősíti az egyetértést, nem ad magabiztosságot a közösségnek a következő folyamatban sem, nincs hit a közös álláspont mögött és nem teremt elkötelezettséget a megvalósítás során. 5. ... továbbá nem biztosítja okvetlenül a jobb érvek győzelmét, felhasználható meggyőzésre és manipulációra is, használható a status-quo legitimálására és erősíti a kormányzat foglyul ejtettségét. HOHÓ, SZERINTEM MEGÉRKEZTÜNK! Szépen össze fűzte már más mindezt rég ... (Dr. Pallai Katalin - 2010 március 31. Budapest BME) Kedvencem: "... a részvétel többről szól, mint arról, hogy adnak egy széket a tárgyalóasztalnál" - mondja Cornwall. 2011. január 19-én kaptam először széket a tárgyalóasztalnál. Ezt is most utólag Önöknek, azaz a civileknek, a Nyíregyházi Városvédő Egyesületnek köszönöm, mert ÉN IS VÁROSVÉDŐ VAGYOK. ÉN IS AGGÓDOM A HŐSÖK TERÉÉRT.

Sajnos, egy szervező-vegyészmérnöktől nem várható el, hogy értsen a piackutatáshoz. Így olyan fogalmat, hogy egy szűk minta vételből következtetni a sokaságra nem nagyon érti. Valószínűleg problémái vannak azzal is, hogy mit jelent a piackutatás. Ő minden bizonnyal végig kérdezne minden egyes nyíregyházi lakost, ahogy ,,tette" eddig is, hiszen a szignifika szint számára semmit nem mond. Sajnos, ezúttal is bebizonyosodott, hogy Ő nem az ,,Ördög ügyvédje", hanem maga az Ördög, mert ahova beteszi a lábát ott rögtön viszálykodást próbál szítani. Csak azt felejti el, hogy a barátság nem kétnapos dolog...