Sokunk emlékében elevenen él a kék színű, „dózsás” 20 forintos bankjegy hátoldalán lévő, adoniszi izomzatú, nyíregyházi származású öttusázó, a fájdalmasan fiatalon elhunyt Hegedűs István (1924-1956), a forradalom mártírjának alakja.

A római katolikus Hegedüs István hentes- és mészárosmester és a református Veres Erzsébet fia 1924. április 15-én látta meg a napvilágot. A csecsemőt az anya protestáns hitére keresztelték. A család lakott a Rákóczi u. 22., a Honvéd u. 3., a Szabolcs 16. és 20. (az utóbbit már lebontották) számú házakban is. Az édesapának a Korona alatt volt hentesboltja.

Hegedüs István - akit kedvenc lova után Fityulának becéztek - alapfokú tanulmányait szülővárosában, a Jókai Mór Református Elemi Népiskolában 1930-34 között, majd a középfokút a Kossuth Gimnáziumban végezte 1934-től 1938-ig. Mindvégig jó magaviseletű, példás szorgalmú diáknak bizonyult, és már egész fiatalon kitűnt a szépírásban, a testgyakorlásban.

Izmos alakja gyakran feltűnt a bujtosi tónál, ahol rendszeresen úszott és napfürdőzött. A Testnevelési Főiskolán szerzett tanári diplomát. Magyar bajnok, a válogatott keret tagja volt, később edző lett. Futott, úszott és lovagolt. A Rákóczi hadnagya című filmben is kapott dublőri szerepet; a lovas jelenetekben helyettesítette Bitskey Tibort. Nagy Zoltán grafikusművész őt választotta az 1948-tól 1992-ig forgalomban volt papírpénz férfiakt modelljének, bár az arckép stilizált.

A fővárosi Élelmiszeripari Technikum megbecsült és szeretett testnevelőtanára volt. Éppen edzést tartani sietett 1956. október 24-én hajnalban a Sportuszodába, amikor megállt a Szófia (akkor: Majakovszkij) utcában, ahol az emberek kommunista könyveket égettek. A könyvégetés helyszíne mellett hirtelen ÁVH-s teherautó állt meg, ahonnan válogatás nélkül lőni kezdtek. Itt kapott halálos haslövést Hegedüs István. Otthona udvarán temették el. Holttestét 1957 tavaszán kihantolták, és a Kerepesi úti temetőben helyezték végső nyugalomra.

A fővárosban a Szófia utca 7. számú ház falán emléktábla, a Testnevelési Egyetem szépen ápolt kertjében pedig Tóth Béla szobrászművész mellszobra 2003 óta hirdeti sportolói nagyságát. A szobor elkészítését támogatta Budapest-Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzata, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Öttusa Szövetség, az 56-os Alapítvány, valamint Hegedüs István versenyzőtársai és tisztelői.

Bízzunk benne, hogy szülővárosa, Nyíregyháza is ilyen mértékű társadalmi összefogással szép emléket állít neki 2011. október 24-én, halálának 55. évfordulóján, mégpedig olyat, amely a legméltóbb lenne hozzá, s amely alakját ország-világ előtt ismertté tette: a kalapácsot és búzakévét tartó allegória-ábrázolásút.

v. Komiszár Dénes
helytörténész