Bencs Kálmán, a városszépítő polgármester életútjának ismertetésével befejeződik Komiszár Dénes régi nyíregyházi polgármestereket bemutató sorozata. Bencs Kálmán 1918-34 között állt a város élén. Erre az időszakra esett az örökváltság 100. évfordulója is, amelyet nagyszabású ünnepségsorozattal tettek emlékezetessé: 1924. szeptemberében 8 napos esemény keretében várostörténeti kiállítást, ipari és mezőgazdasági vásárt szerveztek, polgármesterek kongresszusát tartották, egyesületi vándorgyűléseket hívtak össze, művészeti tárlatokat rendeztek Nyíregyházán.
 

Bencs Kálmán (1918-1934)

Bencs Kálmán Endre (Nyíregyháza, 1884. szeptember 6.–Nyíregyháza, 1934. december 27.) dr. jur., Bencs László polgármester és Gyirászin Mária fia.
Tanulmányait az evangélikus elemi iskolában kezdte és a főgimnáziumban folytatta. 1907-ben doktorált a kolozsvári egyetemen. Itthon ügyvédbojtár, majd 1909-ben kerül joggyakornokként a városházára, ahol apja örökébe lépve, 1918. január 8-tól immár polgármesterként 1934-ig, haláláig szolgálta szülővárosát.
1910-ben II. aljegyző, 1914-től pénzügyi tanácsos, 1915-ben főjegyző. Nyíregyháza történetében példátlan, hogy valaki ilyen fiatalon nyerte el a város vezető testületének bizalmát.
A háború alatt tanúsított áldozatos munkájáért „Őfelsége a király dr. Bencs Kálmánt, Nyiregyháza város polgármesterét a II. osztályu polgári hadiérdemkereszttel tüntette ki.”
Legelső ténykedései közé tartozott, hogy Fényes László országgyűlési képviselővel kieszközölték a fiú felsőkereskedelmi iskola megindítását, melynek igazgatására Margócsy Emilt hívják meg. 1921-től a Kossuth Lajosról elnevezett evangélikus főgimnázium kormányzótanácsa elnökévé választották, e tisztséget is haláláig viselte. A jobb tanulási feltételek érdekében fiúinternátust létesítettek.
A városfejlesztés terén elért kimagasló tevékenységéért Horthy Miklós kormányzó 1924-ben a „m. kir. miniszterelnök előterjesztésére dr. Bencs Kálmánnak, Nyíregyháza r. t. város polgármesterének buzgó és eredményes közhivatali működése elismeréseül a m. kir. kormányfőtanácsosi címet adományozta.” A rangos címmel „méltóságos úr” megszólítás is együtt járt.
Az örökváltság 100. évfordulójára ünnepségsorozatot kezdeményezett: az 1924. szeptember 13-án kezdődött 8 napos esemény keretében várostörténeti kiállítást, ipari és mezőgazdasági vásárt szerveztek, polgármesterek kongresszusát tartották, egyesületi vándorgyűléseket hívtak össze, művészeti tárlatokat rendeztek.
1925-ben az evangélikus egyházközség felügyelőjévé választották. Működése idején épült fel a Luther-ház.
Gróf Csáky Károly szkv. lovassági tábornok, honvédelmi miniszter 1928 végén „a honvédelmi igazgatás, a honvédség érdekében éveken át kifejtett önzetlen és hazafias ténykedéseiért” elismerését fejezte ki részére.
A húszas évek jelentős alkotásai közé tartozott a pénzügyi palota – ma: Jósa András Múzeum –, a vasutasok bérháza, újabb kórházi pavilonok, az államrendőrség székházának és a Damjanich-laktanyának a megépítése. Az ő polgármesteri időszakában váltak a város terei virágos parkokká. Sétányokat, ligeteket hoztak létre, székely kaput állítottak a Sóstón, 1932-ben épült meg a hidegstrand.
A földművelésügyi miniszter 1929-ben díszoklevéllel tüntette ki azért a fáradságos munkájáért, amelyet a „virágos Nyíregyháza” megteremtéséért fejtett ki: „Mayer János földmívelésügyi miniszter elhatározta, hogy a virágkultura fokozása, a városok esztétikai értékének emelése, a közösség izlésének növelése érdekében mindenkor kitünteti azokat a városokat és városi vezetőket, akik a parkositás, város fásitás és virágkultusz terén kiválóak. A kitüntetettek első csoportjában van Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester és Nyíregyháza város képviselőtestülete azért a lelkes aktivitásért, amellyel Nyíregyházát a legszebb virágos városok sorába emelték. A kitüntetés müvészi szépségü diszoklevél, amelyet megérdemelten kap városunk polgármestere és az ő intencióit mindig megértő és támogató képviselőtestület.”
Kezdeményezte a városi ivóvízhálózat kiépítését, ám ez a terv a képviselőtestület ellenállása miatt elbukott.
Kiss Lajos múzeumigazgató javaslatára nyitotta meg a nyíregyházi művésztelepet. Szorgalmazta az iskolahálózat bővítését: halálakor már 8 középiskola működött a városban.
Tapasztalatszerzés céljából 1925-ben részt vett Párizsban a polgármesterek világtalálkozóján, 1928-ban Amerikába utazott a Kossuth-ünnepségekre.
Épp hivatalába indult Selyem utcai házából 1934. december 27-én reggel, amikor az egykori Európa Szálló előtt összeesett és – fájdalmasan fiatalon, 50 évesen – meghalt: régóta meglévő szívbaja miatt angina pectoris végzett vele.
A városszépítő polgármestert a városházi közgyűlési teremben ravatalozták fel, innen kísérték utolsó útjára a Morgóba. Keveseknek jutott ekkora megtiszteltetés haláluk után.
Az Északi temetőben lévő családi sírban helyezték örök nyugalomra.
Halála után a közgyűlés jegyzőkönyvben emlékezett meg nagy halottjáról. Az általa építtetett Bencs-villa Európa Házként napjainkban Nyíregyháza város vendégházaként működik, nemzetközi szervezetek, találkozó színhelyeként (Sóstói út 54.).
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a kimagaslóan eredményes tevékenység elismeréseként „Nyíregyháza városért – Bencs Kálmán-díj” kitüntetést adományoz az arra érdemeseknek.
Barzó Endre festőművész 1936-ban készítette el portréját, amely a városházán látható.

Forrás: Keleti Panteon (szerk. Kopka János), Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák