Cikksorozatot indítunk útjára a városvédő honlapon. Komiszár Dénes helytörténész tagtársunk régi nyíregyházi polgármesterek életrajzát, munkásságát vázolta fel 7 részből álló sorozatában. Elsőként Inczédy Györggyel, városunk első polgármesterével ismerkedhetünk meg.

Inczédy György (1838-1841) 

Nagyváradi Inczédy György (Buj, 1783. augusztus 20.–Nyíregyháza, 1854. október 14.) dr. jur. városunk első polgármestereként vonult be a történelembe.

A dalmát származású család első ismert őse, Márk 1480 körül költözött Magyarországra. Tamás nevű fiának két gyermeke: Mátyás és Gergely I. Rudolf királytól nyertek címeres nemeslevelet, amelyet Mária Terézia 1757-ben megerősített.

Városunk első polgármesterének háza már csak felvételen látható - 1973-ban lebontották 

Inczédy Mátyás Bihar vármegyében telepedett le, és fiától, Mihálytól (†1658) kezdődött a család szakadatlan leszármazása, valamint felemelkedése, hiszen Mihály unokái: Samu, Gergely és József bárói rangra emeltettek.

A buji református anyakönyv bejegyzése szerint Inczédy György apja, az idősebb „Tekintetes Incedi György Ur fiatskája”-ként kereszteltetett a kálvinista hitre; a család nemesi ágából származott. Ő már a kis szabolcsi községben, Bujon született, mert a családnak a XVIII. század végén – a XIX. század elején itt voltak birtokai.

Ügyvédként lett ismert, és a nemesek hadnagya is volt. 1824-ben kapcsolódott be a város közéletébe, amikor már napirenden volt az örökváltság befejezése. Nyíregyháza 1803-ban a Dessewffy grófoktól megváltotta földesúri terheit, de meg akarta szerezni a gróf Károlyi-családtól is a birtokukban lévő részt is, a terhek pénzbeli megváltásával. Inczédy és Benkő István főbíró vezetésével a város előkészítette az egyezséget a Károlyiakkal. A tárgyalások eredményre vezettek, az alku megköttetett. 1824. október 24-én megtörtént az örökváltság ünnepélyes kihirdetése a város piacán.

1826-ban a Nagykállóban tartott megyegyűlésen született rendeletek Nyíregyházára vonatkozóan nem vették figyelembe a város oklevélben biztosított jogait és kiváltságait. A város elöljárói – köztük Inczédy György – tiltakozásukat eljuttatták a magyar királyi helytartótanácshoz. Az udvari ágens válaszlevelében megadta a felvilágosításokat és az utasításokat, különösen a két tanács egyesítése kérdésében. Megnyugtatta az elöljárókat, hogy az ingatlant érintő perekben az egyesített tanács a nemesek és a nemtelenek esetében egyaránt egységesen fog ítélkezni.

Végül az önállósulási törekvések győztek. Nagy szerepet vállalt az V. Ferdinánd király által Ischlben, 1837. augusztus 31-én aláírt privilégium megszerzésében. Ebben megadták azt a jogot, hogy a város magát „Szabad és Privilegiált Nyír-Egyháza Közönségének” nevezhesse. A vármegye 1838. január 22-én hirdette ki hivatalosan a privilégium elnyerését. Ez a nap Nyíregyháza örömünnepe volt.  

Az 1838. február 13-án megválasztott, evangélikus többségű képviselőtestület a kálvinista Inczédy Györgyöt választotta meg polgármesterének, akinek működése emlékezetes városunk történetében. Nehéz körülmények között, híven vitte hivatalát. Számos maradandó intézkedést hozott. Evangélikus lelkészek kerültek be a nemes táblabírák soraiba. Megerősítette a város tűz- és közbiztonságát. Elnöklete alatt elkezdődött a belváros rendezése, megtörtént a volt földesúri földek haszonbérbe adása, lelkesen támogatta a kultúrát.

Bár 1841-ben újraválasztották, ő fáradtságára hivatkozva lemondott. Amikor Madách Imre 1845-ben átutazóban járt a városban, Szontágh Pálhoz írott levelében lelkendezve számolt be az itt tapasztalt fejlődésről: „Az optimizmus szörnyen meggyökerezett bennem; … Nyíregyházán láttam egész nagyságában és jelentőségében az örökváltság eszméjét magát tanúsítani; a rövid idő alatti roppant haladást minden tekintetében…”.

Inczédy 1847-ben lett táblabíró. 1854. október 14-én „hoszszas sínlődés” után hunyt el; halálával a fiatal város nagy halottját gyászolta. Az egykori Felső temetőben helyezték örök nyugalomra október 16-án, Kovács János lelkész mondott felette gyászbeszédet. 1909-ben innen exhumálták át az Északi temetőbe. Sírját a Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2010. októberi döntése értelmében a magyar nemzet virtuális panteonjának részévé nyilvánította.

Inczédy síremléke a nyíregyházi Északi temetőben

Első polgármesterünk neve azóta sem merült feledésbe. Emlékét az Inczédy sor (ahol az 1973-ban lebontott, 1787-ben épült későbarokk stílusú, boltíves, tornácos házuk állt, amelyben 1824-től lakott Inczédy családjával), egy szakközépiskola és a 2006-ban alapított „Inczédy György-életműdíj” is őrzi. A városháza főbejáratánál 1971-ben elhelyezett emléktábláján tévesen szerepel az 1780-as születési dátuma; illendő volna ezt a négy évtizedes hibát kijavítani.

Első polgármesterünk életútja, munkássága szolgáljon mintául minden hivatali utódjának!

Forrás: Buji Református Egyházközség, Keleti Panteon (szerk. Kopka János), Megyei Levéltár.