Beszélgessünk a Krúdy Vigadóban

XVIII. rész: 2004

„Reméljük, az új évben kicsit megújulva, a változó lehetőségekhez igazodva közösen tehetünk még többet Nyíregyházáért, mindannyiónk megelégedésére”- ezzel a kívánsággal fejezték be az év első, tagsághoz kiküldött levelet, amelyhez az első félév tervezett programjait is mellékelték.

Ettől az évtől – a Krúdy Vigadó vezetőjének együttműködési ajánlatát elfogadva – minden hónap második vasárnapján 15 órai kezdettel a Krúdy Vigadóban tartották a népszerű „Beszélgessünk városunkról…” című programsorozatot. Más változás, hogy az eddigi minden hónap második keddjéről a negyedik keddre került az egyesületi nap a városvédő irodában. Bíznak a tagok aktivitásában!

Már a Krúdy Vigadóban került sor január 11-én Kalocsai István körmozi modell bemutatójára, majd itt tartott előadást február 8-án Tóth Sándor Krúdy Gyula irodalmi indíttatásáról.

Január 18-án leleplezték a Wirtschafter Ármin-féle vaskereskedés emléktábláját. Az egykori vaskereskedés helyén (Dózsa Gy. u. 3.) a család tagjai, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Városvédő Egyesület tagjai emlékeztek.

Az egyesület 2004-ben is megszervezte hagyományos rendezvényeit, melyek városunk egész lakosságát érintették. Így elsőként az 1848-as sírkertbe hívták az emlékezőket március 14-én. A program annyiban módosult, hogy Irányi Dániel emléktáblájának a megkoszorúzása után a Kralovánszky család, majd a Hatzel-testvérek emléktábláját is megkoszorúzták.

Egy március 13-án kelt levélben a polgármester asszonynak javasolták, hogy az Európai Unióhoz csatlakozás alkalmából a város állítson valamilyen emlékjelet. Ötleteket is adtak a teljesen ingyenestől a kis költségűn át a költségesebbig. Javaslatot tettek utcanévadásra, emléktábla-állításra, köztéri képzőművészeti alkotás elkészítésére, de talán a legizgalmasabb az „uniós alapkő” elkészítése lett volna. (Egyik ötlet megvalósítása sem sikerült.)

Újra javaslatot tettek a II. világháború magyar hősi halottainak emlékére állítandó emlékmű létesítésére: „Városunkban egyedül a II. világháborús magyar hősi halott katonáknak nincs még emlékhelye, méltó emlékműve.” (A megvalósításig még továbbra is várni kell!)

A Krúdy Vigadó beszélgetésein Telepóczkiné Radnai Aranka a nyíregyházi lengyel menekülttábort mutatta be március 21-én, míg Tóth Sándor Jurányi Hugó életéről és munkásságáról beszélt április 11-én.

A Nyíregyházi Főiskola hallgatói ebben az évben is a „Város- és faluvédelem, műemlékvédelem” című speciális kollégium előadásain ismerkedtek a téma legfontosabb elemeivel.

Április 23-án az egyesület elnöke együttműködési megállapodást írt alá a Közterület Felügyelettel a városházán. A megállapodás értelmében a Felügyelet vezetése és valamennyi munkatársa a törvényben meghatározottakon túl, szolgálati időn kívül is kiemelt figyelmet fordítanak az épített és természeti környezetkárosítások felderítésére. Az ilyen jellegű jogellenes cselekedeteket minden törvényes rendelkezésre álló eszközzel megelőzik, megakadályozzák, megszüntetik, ha szükséges szigorúan szankcionálják. A Felügyelet vállalja a temető, sírkertek, köztéri műalkotások, műemlékek és helyi védelem alatt álló épületek környékének fokozott ellenőrzését. Vállalja továbbá az egyesület által szervezett koszorúzások, megemlékezések biztosításához felkérés esetén a kellő számú állomány biztosítását. Az egyesület folyamatosan jelzi a Felügyelet számára a városképet csúfító, rongáló, hatósági fellépést igénylő eseményeket és jelenségeket. Az első közös akció eredményeként a műemléki környezetnek nyilvánított Luther téren a járdakő lopások következményeit sikerült felszámolni.

Május 9-én dr. Margócsy József a Sóstóról osztotta meg emlékeit, kutatásait az érdeklődőkkel a Krúdy Vigadóban.

Az éves beszámolókat a május 25-i közgyűlésen fogadták el. A közgyűlés egyik pontjaként Tóth Sándor egyesületi tag ismertette Benczi Gyula életét.

Május 26-án a város Váci Mihály emléktábláinak sorát sikerült gyarapítani, hiszen a várossal közösen megjelölték azt a házat, ahol egykor a költő szülőháza állt (Szeder u. 59). A borbányai Váci Mihály Irodalmi Kávéház tagjai gondoskodnak róla, hogy minden évben koszorú ékesítse a táblát.

A Hősök napja alkalmából, május 30-én megemlékezést tartottak a Hősök temetőjében, valamint az I. és II. világháborús emlékműveknél.

Június 13-án dr. Bene János a Tűzoltó Múzeumot mutatta be a „Beszélgessünk városunkról” program keretében.

Június közepén levelet juttattak el a város önkormányzati képviselőihez, hogy felajánlásaikkal támogassák a II. világháború magyar hősi halottainak emlékére állítandó emlékmű elkészítését.

Július 15-én a város Önkormányzata és az egyesület közművelődési megállapodást kötött. (Ezt követően minden évben megkötötték ezt a megállapodást.)

Ebben az évben jelentősen javult az iroda komfortossága. A régóta hiányolt mellékhelyiséget a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal költségén készítették el a víz- és fűtésszerelők. Az ÉPKER Kft. felajánlotta és elvégezte a mosdóhelyiség kialakításához szükséges kőművesmunkákat, majd újabb felajánlásként elvégezte a tapéta cseréjét és kifestette az irodát. Schmidt Sándor faragott faliképének darabjai új hordozón végleges helyére kerültek.

A kisújszállási országos találkozón (augusztus 4–7.) átadták a Krúdy Vigadó felújítását eredeti tervek alapján végző Rabóczki Lászlónak és Rabóczki Lászlónénak a Podmaniczky-díjat. Ebből az alkalomból az egyesület a találkozó résztvevőit megajándékozta az Út a Vigadóig című füzettel, a „Mesélő Nyíregyháza” című sorozat 7. füzetével, benne az építkezés fotóival.

Augusztusban dr. Tarnay Katalin Budapestről levélben fordult a Városvédő Egyesület elnökéhez, melyben 100. 000 forintot ajánlott fel egy főiskolai hallgatók számára kiírt pályázat díjazására. A pályázat során egy olyan dolgozat elkészítését remélte, amely a dédszülei, a Tester cukrász család nyíregyházi történetét dolgozná fel. A pályázatot több alkalommal is meghirdették, de nem hozott eredményt. (2007-ben egy füzet formájában dr. Margócsy József dolgozta fel a témát.)

Ősszel folytatódtak a Krúdy Vigadóbeli beszélgetések: szeptember 12-én dr. Fekete Zoltán Emlékérmek Nyíregyházáról címmel tartott előadást, míg október 10-én Ilyés Gábor Krúdy Gyula nyíregyházi emlékjeleit mutatta be az érdeklődőknek.

A Kulturális Örökség Napjai (szeptember 18–19.) alkalmából jelent meg a 8. füzet Nyíregyháza Északi temetője a Morgó I. címmel. A füzetet dr. Margócsy József, Szekrényes András és Labossa Gusztáv állította össze.

Egy szeptember 27-én keltezett levélben arra kérik a tagságot, hogy járjanak nyitott szemmel a városban, figyeljenek oda környezetük állapotára, főleg annak negatív irányú változásaira. Különösen az épített és természeti értékek, valamint a köztéri képzőművészeti alkotások állapotára legyenek figyelmesek. Észrevételeiket juttassák el az egyesülethez intézkedés végett.

Október 6-án az evangélikus templomban az aradi vértanúkra emlékező ökumenikus gyász istentiszteletre került sor, majd Damjanich János szobrának a megkoszorúzására. Mindkét helyen Vásárhelyi András, főiskolai adjunktus mondott beszédet.

Az egyesület támogatta a Kertvárosban működő intézmények és más civil szervezetek kezdeményezését, miszerint állítsanak emléktáblát Friedmann Selig kereskedelmi vállalkozónak, a városrész egykor névadójának. Az emléktáblát a Kertvárosi Közösségi Ház falán október 13-án leplezték le.

Október 15. és 17. között a Krúdy Vigasságok keretében egy alkalmi faházban lehetőség nyílt az egyesület bemutatására, népszerűsítésére.

Említésre méltó, hogy az 1 %-os adófelajánlásokból rekordösszegű pénzösszeg, 152 921 Ft került átutalásra az egyesület számlájára.

Meghallgatásra talált a város illetékeseihez eljuttatott javaslatuk a nevezetességek díszkivilágítással való felszereléséről. Az első számú műemlék, az evangélikus templom főhomlokzata a toronnyal október végén önálló díszkivilágítást kapott.

November 14-én ismét Sóstóra várták a tagságot, ahol dr. Margócsy József Móricz Zsigmond és Nyíregyháza címmel tartott előadást, beszélgetést.

Elsősorban Soltész Albert festőművész volt a kezdeményezője annak az emléktáblának, amelyet a Bessenyei György Képzőművészeti Szabadiskola emlékének állítottak a Szent István utca elején november 18-án. A táblán az iskola híres tanárainak és növendékeinek nevei olvashatók.

Vietórisz József költő, gimnáziumigazgató halálának 50. évfordulója alkalmából december 9-én emlékünnepséget rendeztek a Bessenyei Társasággal és az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziummal közösen. Délelőtt a család sírkertjében koszorúztak az Északi temetőben. Délután a Megyei Levéltárban dr. Nagy Ferenc igazgató megnyitotta a kamarakiállítást, majd a Kossuth Gimnázium falán megkoszorúzták Vietórisz emléktábláját. A gimnáziumban tartott emlékünnepségen Szlávik Ferenc, a költő unokája mutatta be a Vietórisz breviáriumot, a levéltár és az egyesület közös kiadványát. Befejezésül dr. Margócsy József a levéltárba került hagyatékról beszélt. Erre az alkalomra időzítette 9. füzetét is az egyesület, amely Vietórisz József (1868–1954) emléke előtt tisztelgett.

December 12-én Tóth Sándor a Krúdy Vigadóban Az omnibusz-közlekedés Nyíregyházán címmel tartott előadást, beszélgetést

Az év végére, Benczúr Gyula születésének a 160. évfordulója alkalmából megjelent a 10. füzet is Benczúr Gyula és Nyíregyháza címmel. Szerzője Ilyés Gábor.

Az egyesület városrendezési szakmai csoportja véleményezte december 28-án a város Helyi Építési Szabályzatát és Szabályozási Tervét is. Általában javasolják, hogy készüljön hatástanulmány a város szerkezetét jelentősen meghatározó egyes elképzelések kidolgozása előtt. Kérik, hogy „ne csupán az egyes körzetekben – híradások ill. a kellő érdeklődést felkeltő információk nélkül egyébként is méltatlanul csekély érdeklődés mellett – a laikus városlakók számára nem eléggé érthetően kis léptékű kész tervek bemutatása ill. kivonatos szóbeli ismertetése történjen”, hanem „teljes körűen, a város teljes egészére vonatkozóan, a készítés során kerüljenek bemutatásra a még alakítható elképzelések”. Ezzel „elkerülhető lenne az a méltánytalanság, hogy a már mintegy említett módon kötelességszerűen letudott lakossági fórumokon elhangzott észrevételek nemhogy a tervekbe nem kerülnek be, hanem még korrekten rögzítésre sem kerülnek.” Konkrét észrevételeik: 1. A kiskörút nyomvonalának elutasítások ellenére erőltetett Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és a Luther tér közötti szakaszát iktassák ki az elképzelésből. 2. A MÁV állomás előtti tér ne az Árpád utcai lakóházak előtti park rovására, hanem a kisvasúti telep rovására bővüljön. A meglévő kisvasúti remíz egyes épületei bemutató jelleggel, nem üzemszerű működés mellett kerüljenek megtartásra. 3. A hagyományokat megőrző villamos közlekedés I. ütemben kerüljön kiépítésre legalább a Főiskolától a Sóstóig. 4. A városra jellemző térszerkezet ne kerüljön megbontásra, főleg nem a parkok alá tervezett mélygarázsokkal.

Szerző: Ilyés Gábor