Műemlékek Nyíregyházán

XVII. rész: 2003

A 2003. évet a város Közgyűlése jubileumi évvé nyilvánította a város betelepítésének 250. és Krúdy Gyula születésének a 125. évfordulója alkalmából. Ezen évfordulók jegyében tevékenykedtek a városvédők is.

Az év elején sikerült az egyesületnek visszahelyeztetnie Benczi Gyula tábláját (eredetileg 1971-ben helyezték el, de az épület elbontásakor leszedték), mellé pedig egy kiegészítő tábla elhelyezését. Ez utóbbi táblán az egykori Európa Szálló (1998-ig állt) épülete látható bronzba öntve (Kulcsár Írisz alkotása). Ebben az épületben játszott szívesen a „Nyírség varázshegedűse”.

Négy új füzettel gyarapodott a „Mesélő Nyíregyháza” című Városvédő füzetsorozat: Telepóczkiné Radnai Aranka: Lengyel menekülttábor Nyíregyházán (1939–1940) – a füzet aktualitását az adta, hogy 2002 októberében a Svájci-lak előtt felavatták a Lengyel menekültek emlékművét. (A Svájci-lak és a szódaház több mint 600 lengyel menekültnek adott ideiglenes otthont.) A Műemlékek Nyíregyházán című füzet 35 műemlékké nyilvánított épületet mutat be fotókkal, rövid leírásokkal. A két Barzó című kiadvány Koroknay Gyula Barzó Endre (1898–1953) című tanulmányának a másodközlése. (A Barzó-emléktábla felavatása alkalmából jelent meg.) A Krúdy évforduló alkalmából pedig Ilyés Gábor készítette el a Krúdy- emlékjelek és helyek Nyíregyházán című füzetet.

Március 4-én az Állomás tér rendezése volt a témája a „Beszélgessünk városunkról” meghirdetett programsorozat első alkalmának. A beszélgetésen Giba Tamás alpolgármester ismertette az idei évben sorra kerülő, a megújult vasútállomás körüli terület átépítésének tervét.

Március 14-én egy szál virág hozására bíztatták a város polgárait az Északi temető 48-as sírkertjébe és Irányi Dániel emléktáblájához. Másnap az egykori családi ház falán (Luther u. 3.) leleplezték a Kralovánszky család emléktábláját. Az avató ünnepségen dr. Bene János ismertette, hogy a család hét tagja (az apa és hat fia) részt vett az 1848/49-es szabadságharc küzdelmeiben.

A 2002–2003. tanév második félévében ismét meghirdették az egyesület szervezésében és a Nyíregyházi Főiskola támogatásával a főiskolai hallgatók számára a speciális kollégiumot. Az elméleti előadások oktatói Ráday Mihály, dr. Winkler Gábor és Szatmári István voltak.

A város Közgyűlésének Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága emléktábla csoport felállításáról határozott, egyúttal felkérték a csoport létrehozását kezdeményező Városvédő Egyesület elnökét a csoport munkájának koordinálására és a javaslatok bizottság elé beterjesztésére.

Március 18-án a Nyír-Diák Egyesület felkérésére várostörténeti vetélkedőt rendeztek középiskolás diákok részére a városháza dísztermében. Ezzel a kezdeményezéssel egy azóta is tartó kapcsolat kezdődött a két egyesület között. A tavaszi Nyír-Diák Napok egy várostörténeti vetélkedővel veszik kezdetüket.

Április 29-én a „Beszélgessünk városunkról” program keretében Tóth Sándor bemutatta a Kossuth-emlékek Szabolcsban című kötetét, valamint élménybeszámolót tartott amerikai útjáról, ahová 2003 tavaszán egy küldöttség tagjaként jutott el.

A család kezdeményezésére és anyagi támogatásával május 2-án sikerült elhelyezni a nyíregyházi születésű Dedics Kálmán emléktábláját, aki az első magyar repülőgépmotor szerkesztője és építője volt. A repülőtér forgalmi épületének falán elhelyezett táblánál Szelestey Gyula, a Nyíregyházi Főiskola Repülőgép Műszaki és Kiképzési Tanszék vezetője mondott emlékező beszédet. (2005-ben a táblát áthelyeztek a Nyíregyházi Főiskola C épületének aulájába.)

Bár a táblán 2002-es évszám olvasható, de valójában 2003-ban, május 11-én leplezték le Ungár Lipót divatáruházának emléktábláját. Ungár Lipót 1871-ben testvérével együtt bőrraktárt nyitott, majd később méteráruval bővítette az üzletágat. Ebből a méteráru boltból és a hozzá kapcsolt varrodából lett 1937-ben a Centrum Áruház egykori elődje. Az üzletet 1948-ban államosították.

Május 25-én a Hősök napján dr. Németh Péter beszédével emlékeztek az első világháború áldozataira a Hősök temetőjében.

Az egyesületalapítás jubileumát egy képeslapgyűjtemény kiadásával tették emlékezetessé: a válogatás „15 év 15 alkotás” címmel városunk 15 új épületét mutatja be. Winkler Gábor e szavakkal ajánlotta a gyűjteményt az Értékmentő olvasóinak: „A ma épületei a holnap műemlékei lesznek: érdemes rájuk odafigyelni.” (Példamutató album Nyíregyházáról. =Értékmentő, 2003. 3. sz. 8. o.)

Május 29-én az Állatpark márványtermében rendezte az egyesület évi közgyűlését, amely egyúttal emlékezés volt az elmúlt 15 évre is. Ebből az alkalomból Csabai Lászlóné polgármester és Giba Tamás alpolgármester köszöntötte az egyesület tagjait. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta, hogy dr. Fodor József „örökös elnöki” címet kapjon. A közgyűlés végén Koroknay Gyula művészettörténész ismertette Gáborjáni Szabó Kálmán életútját, majd Csabai Lászlóné polgármester leleplezte a festőművész megmentett „Állatok” című freskóját. Befejezésül az elnök emléklapot és a megjelent kiadványokból összeállított ajándékcsomagot adott át a közgyűlésen megjelent tagoknak.

Június 24-én kötetbemutatóra hívták az érdeklődőket. Dr. Margócsy József lektor mutatta be Ilyés Gábor „Beszél a márvány” című kiadványát. Az egyesület támogatásával megjelenő kötet a város emlékjeleinek a bemutatására tett kísérletet.

A július 3-i beszélgetés aktualitását az adta, hogy az Art Vital Kft. a Megyei és Városi Művelődési Központ valamint a volt Krúdy mozi térségének a rendezési tervén dolgozott. Az érdeklődőkkel Végh József ügyvezető igazgató ismertette az elképzeléseket és az eddig elkészített terveket.

A móri országos találkozón (augusztus 6–9.) 17 fő képviselte az egyesületet.

Augusztus 25-én Barzó Mihály és Barzó Endre emléktábláját avatták a Barzó- (majd Strausz-) ház Kálvin téri homlokzatánál. A Barzó Mihály halálának 50. évfordulója alkalmából elhelyezett emléktáblát Tukacs István alpolgármester és Labossa Gusztáv, a Városvédő Egyesület elnöke leplezte le. (A táblán lévő plakettek Nagy Lajos Imre szobrászművész alkotásai.)

Október 6-án megemlékeztek az aradi vértanúkról. Délelőtt a diákság részvételével az evangélikus templomban, délután pedig Damjanich János szobránál. Mindkét helyen dr. Takács Péter egyetemi docens mondott emlékező beszédet.

Október 7-én Rabóczki László kalauzolásával lehetőség nyílt pincétől a padlásig bejárni a Krúdy Vigadó felújított épületét.

A villamos újbóli forgalomba állításának a reményével hívták megbeszélésre az önkormányzati képviselőket november 4-én. (A meghívottak közül csak Dr. Fazekas János és Szokol Tibor jelent meg.) A megbeszélésen ismertették a megvalósítás lehetőségeit és az első két járat térképét is, amelyet Lentvorszky Szilárd, az egyesület egyik tagja dolgozott ki. Elképzeléseiket a Nyíregyházi Napló olvasóival is megosztották Tömegközlekedés helyett közösségi közlekedés címmel. (=Nyíregyházi Napló, 2003. november 15. 13. o.)

November 6-án a Szatmári Csaba vezette munkacsoport véleményezte a város rendezési tervének a Széchenyi utca–Szarvas utca–Arany János utca–Toldi utca közötti területére vonatkozó módosítását.

November 14-én egy könyvcsomagot állítottak össze az egyesület kiadványaiból, amellyel valamennyi nyíregyházi általános iskolát megajándékoztak. A könyvcsomagokat a Városháza dísztermében adták át az iskolák képviselőinek. E kötetek képezték az alapját annak a várostörténeti vetélkedőnek, amelyet „2003: a jubileumok éve” címmel hirdettek meg a város általános iskolai tanulói részére. A december 16-án rendezett döntőben 14 iskola csapata mérte össze tudását a városházán. A vetélkedőt előkészítette és lebonyolította Ilyés Gábor.

December 10-én a villamos járatok tervét a MÁV helyi szakembereivel is megbeszélték.

December 11-én a Luther-ház Luther utcai oldalán leleplezték a „professzori iskola” és Jurányi Lajos (botanikus, egyetemi tanár) emléktábláját Borsi Antal szobrászművész bronzplakettjeivel. Az emléktáblát Margócsy József emlékező beszédét követően prof. dr. Gergely János akadémikus, a TIT alelnöke leplezte le.

December 18. és 23. között az egyesület lehetőséget kapott a Krúdy Vigadó karácsonyának szervezőitől, hogy egy pavilonban bemutassa munkáját és kiadványait.

Szerző: Ilyés Gábor