Országzászló Sóstóhegyen

XVI. rész: 2002

2002-ben alapításának 15. évébe lépett az egyesület!

Január 10-én az Önkormányzat fórumán Tóth László városi főépítész a készülő rendelettervezeteket ismertette. Az egyik az épített és természeti környezet helyi védelméről, míg a másik az előbbiekben meghatározott védett épületek felújításának támogatási rendszeréről szólt. „Az építészeti értékek számbavétele jó alkalom arra, hogy észrevegyük azok sérülékenységét, mulandóságát és a megőrzés munkájának összetettségét is. Megérthetjük így, hogy az értékőrzés nemcsak egy szűkebb szakma érdeke és feladata, hanem mindenkié és megvalósításához szükség van Nyíregyháza minden városlakójának széleskörű összefogására és közreműködésére” –olvashatjuk az egyesület fórumra invitáló levelében. (A fórumot az Építész Kamara és a Városvédő Egyesület tagjainak hirdették meg.)

Az Önkormányzatnak javaslatot tettek egy hősi emlékmű létesítésére, melyet a II. világháború magyar hősi halottainak emlékére állítanának. E program keretében exhumálnák az Északi temetőben jeltelen tömegsírban nyugvó magyar katonák sírjait és egy sírkertet alakítanának ki. (A kezdeményezés 2007-ben vált valóra.)

A „Beszélgessünk városunkról…” című programsorozatban a következő témák kerültek terítékre: a városi stadion felújítása (február 20-án); a Hősök tere felújítása (május 7-én); a Debreceni út–vásárosnaményi vasútvonal – Csemete utca – Tünde utca közötti területtel foglalkozó általános rendezési terv megvitatása (június 25-én); a temetőkben található értékek (védett sírok, neves emberek síremlékei, művészek által készített síremlékek) megőrzése (július 9-én); a levegő szennyezettségét jelző biomonitoring rendszer kiépítése és működtetése Kelet-Magyarország nagyvárosaiban (december 16-án).

Ebben az évben is megrendezték a hagyományos megemlékezéseket az 1848-as forradalomról: az 1848-as sírkertben Tóth Sándor mondott emlékező beszédet, majd megkoszorúzták Irányi Dániel emléktábláját.

Április 18-án a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának minisztere az egyesületnek Schönvisner István-emlékérmet adományozott. Rockenbauer Zoltán miniszter az örökségvédelem ügyét támogatók legjelesebb képviselőinek ill. közösségeinek a Műemléki Világnap tiszteletére, a kecskeméti városháza dísztermében adta át a kitüntetést Labossa Gusztáv elnöknek.

Április 22-én először tanácskozott az egyesület településrendezési munkacsoportja, amely Szatmári Csaba kezdeményezésére, a Választmány jóváhagyásával jött létre azzal a szándékkal, hogy „elérje a Polgármesteri Hivatal illetékeseinél (…) a város rendezési és szabályozási terveinek, azok módosításainak és egyéb, a város arculatát jelentősen befolyásoló terveinek a tervezési fázis lezárásakor (…) a lakossági fórumot megelőzően adjon lehetőséget a betekintésre”. A tanácskozás tárgya a város általános rendezési terve és két módosítási javaslatának megismerése és véleményezése volt.

Május 26-án a Hősök temetőjében tartottak megemlékezést. Dr. Farkas László igazgató köszöntőjét követően Tóth Sándor honvéd alezredes mondott emlékező beszédet. Közreműködtek a Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskola tanulói. A Hősök terén folytatódott a megemlékezés, ahol megkoszorúzták a Hősök szobrát. A program az Országzászló téren fejeződött be a II. világháborús emlékmű megkoszorúzásával.

Május 30-án tartotta az egyesület közgyűlését. A közgyűlés elfogadta a tagság személyi adatainak pontosítását, létszámának tisztázását, az elnökség tagjainak rendkívüli esetben telefonon való összehívását és beiktatta az alapszabályba, hogy törléssel megszűnik azoknak a tagsága, akik 2 éves tagdíjhátralékkal rendelkeznek, és azt ismételt felszólításra 3 hónapon belül nem rendezik, akkor az elnök kezdeményezi az elnökségnek a törlést.

Júliusban egy levelet juttattak el a város főépítészéhez a Hősök tere átépítésével kapcsolatban. Ebben rögzítették, hogy „az egyesület a város első számú ZÖLD terének tekinti a Hősök terét, mely alkalmas a két (Kossuth és Jókai tér) többségében kőborítású terének ellensúlyozására. Ennek megfelelően törekedni kellene minél nagyobb zöldfelület kialakítására és az aszfalt, valamint kőburkolatok csökkentésére.” Javasolják, hogy a tér legyen pihenőpark, „ezért a területen sem pavilonokat, sem üzleteket nem célszerű elhelyezni a jövőben sem.” Fontosnak tartják, hogy a város parkolási gondjait nem itt kell megoldani és a megyeháza kerítésének esetleges elbontását sem támogatják. Jó ötletnek tartják viszont a tér egykori szerepére emlékeztető villamoskocsi elhelyezését, amelyet már korábban javasoltak is.

„Mi így dolgozunk…” címmel egy füzetet jelentettek meg, amelyben a XX. Országos Találkozóra bejelentkezett 25 szervezet mutatja be munkáját. A füzetben hasznos ötletekről, megvalósításukról, tapasztalatokról írnak a találkozóra jelentkezettek.

A debreceni XXI. Országos találkozón (augusztus 7–8-án) népes küldöttséggel (18 fő) képviseltette magát az egyesület. A találkozó keretében Szekrényes Andrást, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat igazgatóját, az egyesület elnökségi tagját Podmaniczky-díjjal tüntették ki.

Augusztus 25-én kiállítást nyitottak meg az evangélikus általános iskolában „A példa ereje” címmel. A kiállítást Baliga Kornél építőművész, a Budapesti Városvédő Egyesület elnökségi tagja nyitotta meg, közreműködött Pregitzer Fruzsina színművész. Ez a vándorkiállítás, amely 14 magyarországi alkotást mutat be 33 tablón, a budapesti bemutató után a debreceni kiállításról érkezett a városba. A különleges válogatás hazánk Europa Nostra-díjas alkotásait mutatta be az építészet és a természeti környezet iránt érdeklődő közönséggel. Az Europa Nostra Örökségi Díj (érem és oklevél) a legkiemelkedőbb helyreállításokat, a természeti értékek szakszerű megújítását és a természeti környezetbe legjobban illeszkedő új épületeket ismeri el. Magyarországon 2002-ig 14 Europa Nostra díjat ítéltek oda, ebből kettővel megyénk büszkélkedhet: e különleges nemzetközi elismerést a sonkádi és a szamosújlaki református templom viseli. A tárlat szeptember 7-ig volt megtekinthető. (A példa ereje. =Nyíregyházi Napló, 2002. augusztus 31. 6. o.)

1944. szeptember 6-án szőnyegbombázás érte a várost. A bombatámadás áldozatainak emlékére állított márványtáblát november 29-én leplezték le. Azóta az évforduló alkalmából minden évben megemlékezést és koszorúzást szerveznek az emléktáblához.

Az aradi vértanúk kivégzésének 153. évfordulóján az evangélikus nagytemplomban tartottak megemlékezést. Az ökumenikus szolgálat után a Művészeti Szakközépiskola Ifjúsági Vegyeskara kórusműveket adott elő. Emlékező beszédet dr. Bene János muzeológus mondott. Délután ugyanő emlékezett Damjanich János szobránál is.

Pályázatot nyújtottak be a Ford Motor Company Természeti és Kulturális Örökségért Díj elnyerésére. A pályázatban Gáborjáni freskójának a megmentési folyamatát mutatták be. (A freskó megmentését még az elmúlt évben kezdeményezték.) Bár a zsűri nem jelölte országos díjra a pályamunkát, mégis nagyra értékelték az egyesület „rendkívüli kezdeményezését” és a pályázatot oklevéllel jutalmazták.

Novemberben a város polgármestere Nyíregyháza Településrendezési Terve fejlesztési-rendezési törekvéseihez széles körű párbeszédet kezdeményezett, amelybe a Városvédő Egyesületet is bevonta. Az interjúkérdéseket az egyesület több tagja, valamint szakmai csoportja is véleményezte és állásfoglalásukat összegezték. A legfontosabb kérésük, hogy a Településrendezési Terv elkészültéig hirdessen a város moratóriumot minden más, a város egységességét felszabdaló rész-megoldásra. A város fejlődését meghatározó negatív tényezők között megemlítik pl., hogy „az országosan is egyedülálló bokortanyák funkciójának, jellegének elvesztése; a történelmi épített és természeti, környezeti örökség lassan, de biztosan elvész, átalakul, megsemmisül, ha azonnal nem teszünk konkrét lépéseket a folyamat megállítására”. A város építészeti és természeti értékei közül „a történelmi városmagot és városszerkezetet, valamint a Sóstó eredeti arculatát és építészeti-természeti környezetét, a térrendszereket, a sugaras településszerkezetet, a bokortanyákat és a helyileg védett épületeket”, ezek megőrzését tartják a legfontosabbnak, míg a természeti értékek között a Sóstói erdő megőrzését és szakszerű felélesztését. Kritikát fogalmaztak meg az önkormányzati vagyon eddigi hasznosításáról: „A város vezetése semmi esetre sem követte a majd 150 éves hagyományt: városunk ugyanis mindig abból teremtette meg saját bevételeinek zömét, hogy minden hasznosítható vagyonát tartós bérletbe adta. Ezzel két fontos érdeket egyesített: nem az egyszeri, azonnal pénzt hozó adás-vételek mindössze egyszer hasznosítható hozadékát részesítette előnyben, hanem évtizedekre, de mondhatni évszázadra előre vetítve állandó, kiszámítható, biztos jövedelemre tett szert. Ugyanakkor a bérlő is értelmét látta hosszú távon megvetni a lábát a városban, esetleg munkahelyet teremteni, állandó tevékenységgel foglalkozni, mert tudta, hogy hosszú távon számíthat a bérleményre, van értelme áldoznia”.

Az egyesület kezdeményezésére a már elpusztult sóstóhegyi országzászló emlékművét sikerült újra felállítani. Az előkerült fotók alapján Kulcsár Attila építészmérnök készítette el a terveket. Az emlékművet a millenniumi református templom előtt állítottak fel. December 28-án Labossa Gusztáv, az egyesület elnöke leplezte le.

Szerző: Ilyés Gábor