Kiemelt védett területként lenne szükséges rendeletileg is kezelni Sóstógyógyfürdőt, a sóstói erdőt, jövőbeni parkerdőt és a sóstói úti városrészt

XI. rész: 1997

Február 7-én tartotta az egyesület közgyűlését. A jelenlévők elfogadták az alapszabály módosításait, melyek legfőképpen az 1996. évi CXXVI. törvény követelményeinek való megfelelést szolgálták. Pl. az egyesület új adószámot kapott, amellyel jogosulttá vált az 1%-os adófelajánlások fogadására (az első évben már 24.953 Ft felajánlás érkezett!). Az alapszabály módosítása után Hidegkuti László elnök bejelentette, hogy akadályoztatása és növekvő elfoglaltságai miatt nem tudja vállalni az elnöki feladatok további ellátását. Dr. Fodor József javaslatára a közgyűlés Labossa Gusztávot az Egyesület elnökévé választotta.

Még február elején levélben kereste meg a Városfejlesztési Iroda vezetője az egyesületet a Dózsa György utca 6. sz. alatti, helyi védelem alatt álló épülettel (egykori Európa Szálló) kapcsolatban. Az ingatlant ugyanis kijelölték elidegenítésre, de még nem eldöntött, hogy hozzájárulnak-e a lebontásához.

Dózsa György utca 6. - maradjon az eredeti homlokzat!

Az állásfoglalás kialakításához várják az egyesület szakmai véleményét. A városvédők március 5-én fogalmazták meg négypontos válaszukat: 1. Az új építkezés során is kívánatos meghagyni a jelenleg is szép homlokzatot. Különleges városképi és kultúrtörténeti érdekességek teszik ezt fontossá. 2. A bontást dokumentációhoz és rendszeres ellenőrzéshez kell kötni. 3. Vizsgálandó lenne, hogy hogyan lehetne akár a 4. sz. épület teljes bontásával, a 8. sz. bontásával és a foghíj beépítésével egy igazi szép belvárosi palotát létesíteni. A 4. sz. épület védettségét fel tudnánk a cél érdekében adni. 4. A ház falán lévő emléktáblát megőrzésre át kell adni a múzeumnak.

Később a város kiírta a pályázatot az ingatlan értékesítésére. Az egyesület a Futárban megjelent cikkben arra kérte a pályázó vállalkozókat, hogy az épület az átépítés után is maradjon meg eredeti homlokzatával, hiszen az propagandalehetőséget, többlet szépséget biztosíthat, „ezáltal örömet okoz majd, hiszen az újjászülető múltat unokáink is látni fogják.” (=Futár, 1997. március 28.)

Készüljön el a védett fák jegyzéke!

Szintén március elején reagáltak arra a rendelettervezetre, amelyet Ürge László városi főmérnök helyettes juttatott el az egyesülethez véleményezésre. Az egy teljesen új szemléletű fakivágásról szóló résszel kiegészített zöldfelületi rendelettel kapcsolatban a következő véleményt fogalmazták meg: 1. Kiemelt védett területként lenne szükséges rendeletileg is kezelni Sóstógyógyfürdőt, a sóstói erdőt, jövőbeni parkerdőt és a sóstói úti városrészt. 2. Készüljön el, ha van, épüljön be a rendeletbe az egyedi védett fák stb. tételes jegyzéke. 3. Szorgalmazzák a főkertészi állás betöltését. 4. A fák, cserjék tájidegen elnevezése sok gondot és rossz döntést eredményezett. Elég, ha a Kossuth tér legszebb fájának kivágására gondolunk. A tájidegenség túlhajtottsága oda vezethet, hogy sehol sem fogjuk a jövőben megtűrni a különöst. Főleg hibás nézet ez akkor, ha ez a különös védtelen pusztításává fajul, mert egyszer csak azt vesszük észre, hogy az ország fakultúrája uniformizálódott.

Ne vágj ki minden fát!

Minden városban egyforma – nem tájidegen – fák, bokrok, cserjék lesznek. Ha a tájidegenséget szigorúan vesszük, akkor esetleg jól is szelektálhatunk. Ha azon faféleségek telepítésétől tekintünk el, amelyek itt az adott környezetben már korábban bizonyíthatóan csak szenvedni, sínylődni fognak, úgy az ilyenek telepítésétől a jövőben valóban tekintsünk el. De még ez se jelentse azt, hogy a városközponti tér jól vegetáló, legszebb fáját vágassuk ki.

Március 15-én Szénfy Gyula síremlékénél tisztelegtek a 48-as hősök emléke előtt.

A Hősök napja alkalmából, május 24-én ismét a Hősök temetőjébe hívták az emlékezőket. Dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnökének ünnepi beszéde után átadták a felújított hősi emlékművet. Az eredetileg 1930-ban leleplezett emlékmű egy finoman faragott piramis tetején álló, karmaiban kardot tartó turulmadár az ekkor mindössze 16 éves Osváth Imre alkotása. A városvédők ezzel a tettükkel egy méltatlanul elfeledett nyíregyházi szobrászművész alkotását mentették meg a végső pusztulástól. (Az emlékmű megrongált turulmadarát Sebestyén Sándor és Bíró Lajos szobrászművészek készítették el újra.) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 150/1997. (VI. 30) számú határozatával a Hősök temetőjét helyi védelem alá helyezte.

Augusztus 7–9. között a ceglédi országos találkozón az egyesületet 5 fő képviselte.

Október 14-én a Városfejlesztési Iroda helyiségében a Hősök temetője felújítási terveinek munkaközi egyeztetésére került sor. Az egyesületet dr. Fodor József titkár képviselte. Jandek Ernő tervező bemutatta a felújítás tervét, amely lényege a következő: „A gyalogos utak helyükön maradnak. A bejárathoz Sors könyve plasztika készül. Az északi kereszteződésben lévő obeliszk a helyén marad. A turulmadaras posztamens jelenlegi helye nem megfelelő, a déli gyalogos kereszteződésbe helyezendő át. A madár kevésbé sikerült műkő figurája helyett karakteres bronzturul kerül.” Továbbá: „Az obeliszkek köré járólapos díszkőburkolat kerül, a turulos köré kápolna alaprajzi kirakással.” A megbeszélésen felmerült az amerikai stílusú síkfelület kialakításának a lehetősége is. Az egyesület titkára, aki már évek óta fáradozott a temetőben található sírok rendbetételén, azok beazonosításán, kiállt a nemrégiben felújított turulmadaras emlékmű mellett, hiszen a felújított turulmadár a művész eredeti alkotását teljes mértékig őrzi. Az áthelyezését sem javasolja, hiszen ha szétszedik a talapzatát, azt nem tudják újrarakni, a kövei málékonyak.

Hősök temetője

Így az emlékmű turuljának lecserélését és áthelyezését nem javasolja. Nem támogatja az amerikai stílusú átalakítást sem, amely nem speciálisan magyaros megoldás. Inkább a világítás és a locsolás lehetőségét kellene megoldani, valamint padokat elhelyezni. Fodor József kiállásának is köszönhető, hogy sikerült megmenteni a temetőt eredeti állapotában és Osváth Imre alkotásához sem nyúltak.

December 27-én a Petőfi Rádió egész napos városnapi műsort sugárzott Nyíregyházáról. A „Nyíregyházi Szalon” című blokkban az egyesület is lehetőséget kapott a bemutatkozásra.

szerző: Ilyés Gábor