"Könnyezik a Kosuth tér", még maradnak a pavilonok, nem lesz közműalagút

IX. rész: 1995

A január 23-án megtartott kibővített választmányi ülésen elfogadták az előző évről szóló gazdasági jelentést. Kiemelték a tagdíjfizetés problémáját, hogy többen adósak, rendszertelenül fizetnek és az Értékmentőre se fizette be mindenki a térítési díjat. Szükséges a fizetési morál javítása! Szekrényes András bejelentette, hogy a Hősök temetőjében lévő síremlékek tisztításához magasnyomású vízsugarat kibocsátó célgépet vásároltak. A Művészeti Szakközépiskola tovább munkálkodik a szintén a Hősök temetőjében lévő emlékmű helyreállításához szükséges turulmadár elkészítésével. Kifejtették, hogy fokozottabb propaganda kifejtése szükséges az egyesületért.

A Kelet-Magyarország Kis Kelet mellékletében február 9-én cikk jelent meg dr. Fodor József tollából „Könnyezik a Kossuth tér” címmel. (…) A cikket megerősítendő egy több aláírással megerősített kérést tolmácsoltak a város polgármestere felé, kérve a Kossuth téren elhelyezett pavilonok eltüntetését. Csabai Lászlóné polgármester válaszában megköszönte, hogy „a város közügyeit ilyen figyelemmel kísérik”. Tájékoztatja a levélírókat, hogy a terveket Kertai László Ybl-díjas építőművész készítette, a megépítésüket pedig a Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés fogadta el.

Domus, Galéria Üzletház, művészeti szakközép

A még bérlővel nem rendelkező építményeket a Városi Stadionba helyezik, a többi pedig a bérleti idő lejártáig (4 év) marad a téren. Megemlíti, hogy a tér rekonstrukciója során felvetődött, hogy minden közművet egy közműalagútba helyezzenek, több területet adva így a zöldfelület telepítésére, de ezt a magas költségek miatt nem tudták vállalni. Megvédi a város főépítészét is, aki a pavilonok legnagyobb ellenzője volt. „Tíz éve él és dolgozik a városban, és az ő működése alatt épültek meg olyan épületek, amelyek már nem a korábbi rossz, léptéktelen és embertelen városépítést jelenti. Veres István irányítása alatt épült és épül a DOMUS Áruház, a Galéria Üzletház, a Görög Templom mögötti szép kis Egyház-közi együttes, a Dózsa György út 5. sz. épület belseje, a Vay Ádám krt., számtalan új épület, főleg a sarkokon, mint a Vasgyár úti szép épületek, a Korányi F. út menti kétemeletes házak, az új templom, a Városi Galéria, a Víz utcai sarokegyüttes, a Művészeti Szakközépiskola, az örökösföldi új iskolák és számtalan új társasház.” A polgármester asszony azzal fejezte be válaszát, hogy várja a további visszajelzéseket.

Tűnjenek el a kutricák!

A március 9-én tartott közgyűlésen mintegy 30 fő jelent meg. A szokásos feladatok (elmúlt évi beszámoló, gazdasági jelentés, éves munkaterv elfogadása) mellett a közgyűlés tiszteletbeli tagságra javasolta Fodor Gézát, dr. Margócsy Józsefet, dr. Katona Bélát és Balogh Józsefet. A titkárt megbízták azzal, hogy kérje fel Balogh Józsefet, a Kelet-Magyarország újságíróját, hogy legyen az egyesület szóvivője. A közgyűlésen elhangzó javaslatok között központi helyen szerepeltek a Kossuth tér problémái: a kutricáknak elkeresztelt bódéknak belátható időn belül el kell tűnni a tér minden pontjáról, meg kell oldani az árufeltöltés és a parkolás problémáit, fel kell lépni a téren kerékpárral szabálytalanul közlekedőkkel és biztosítani kell a portálok tisztaságát, elsősorban a galambürülékkel szemben. A lakosokkal meg kell ismertetni a nagy port felkavaró Meinl ház terveit. Összefoglalva: „a csaknem 300 éves teret nem szabad tovább rondítani”.

Emléket Sexty Andrásnak

Március 15-én Szénfy Gyula síremlékéhez hívták az ünneplőket, míg Hősök napján az első világháborús emlékműnél koszorúztak a Hősök terén.

A város közgyűlésének javasolják, hogy a város örökítse meg Sexty András emlékét utca, tér, köz elnevezéssel, esetleg emléktábla kihelyezésével. A beadványban rögzítik, hogy Sexty készítette el 1792-ben a város első városrendezési térképét, helyreállította a mai Inczédy-sort, új utakat és közöket nyitottak meg. Erről a városrendezési munkáról egy összefoglalást készített dr. Fodor József, amely a helyi napilapban Utcák, közök címmel jelent meg. (=Kelet-Magyarország, 1995. május 26. 9. o.)

Az év nyarán a Város-és Faluvédők Szövetsége által kiírt ifjúsági pályázat 1994. évi legjobb alkotásait egy kiállítás keretében mutatták be az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Nyíregyházi Irodájának Dózsa György utcai kiállítótermében. A tárlatot S. Hegedüs László, az Országos Szövetség elnöke július 25-én nyitotta meg. Ebből az alkalomból Kállai János egy riportot készített vele. A riportban az országos elnök dicsérte a nyíregyházi városvédők munkáját: „Az itteni városvédő egyesület jól működik, komoly bázisát adva a folyamatos cselekvésnek. Számos konkrétum bizonyítja – mint pl. a Hősök temetőjének a rendbetétele, az ifjúsági környezetvédő táborok életre hívása, a közterek objektumainak óvása – fáradozásuk eredményességét.” (Kelet-Magyarország, 1995. július 28.)

Ezen a nyáron is megrendezték az ifjúsági tábort: a Hősök temetőjében 30 diák sírfeliratozást végzett egy héten át.

Az egyesület augusztus 10–12-én képviseltette magát a jászberényi XIV. Országos Találkozón.

100 éves a Korona

Szeptember 23-án a 100 éves Korona Szálló ünnepére figyelt a város. A megjelenteket Csabai Lászlóné polgármester asszony után Labossa Gusztáv köszöntötte. Az egyesület alelnöke „a máról, a holnapról és a holnaputánról beszélt. Arról, hogy e hétvégén is több kezdeményezés mutatta, sokan akarják, hogy e város szép legyen, fejlődjön, hogy az itt élők az anyagi biztonság mellett szellemiségében is kulturáltabbá váljon. Az épületek felújítása, a törődés, az értékek tisztelete mind azt mutatja, hogy Nyíregyháza – lakói tevékenysége által – nyitott kíván lenni az üzleti élet és az idegenforgalom számára ugyanakkor igaz az is, hogy e téren még bőven van tennivaló. De le lehet győzni a kétkedést, úrrá lehet lenni a gondokon, tervezni együtt, tudatosan a jövőt. Erre is példa a megújult Korona Szálló.” (=Kelet-Magyarország, 1995. szeptember 25.) Az érdeklődők az épület előtt elhelyezett tablókon végigkísérhették a Korona száz éves történetét is.

A Városvédő Egyesület és a Polgármesteri Hivatal illetékes irodái (Városüzemeltetési, Városfejlesztési) október 12-én megbeszélést tartottak. Az egyesületet Hidegkuti László elnök és Labossa Gusztáv alelnök képviselték. A megbeszélésen a következő témák kerültek terítékre. 1. Az egyesület az önkormányzati bizottságokba delegálhat tagokat, erre lehetőséget biztosít az SZMSZ. (Később a Városfejlesztési Bizottság elnöke engedélyezte, hogy a bizottság ülésein az egyesületet is érintő napirendi pontok tárgyalásakor az egyesület delegáltja tanácskozási joggal részt vehessen.) 2. Az Önkormányzat tájékoztatta az egyesület képviselőit, hogy a főépítész döntéseit megelőző döntést előkészítő tanácsadó testület – mint szakmai fórum – működik. A rendezési tervek a jóváhagyást megelőzően a társadalmi szervezetekkel megvitatásra kerülnek, a lakosság pedig minden esetben nyilvánosan meghirdetett lakossági fórumon ismerkedhet meg a tervekkel. Az Önkormányzat tudomása szerint az eredeti helyükről levett emléktáblák a Megyei Múzeumban találhatók meg. 3. Mivel a cégbíróság az alapítványok bejegyzését elég nagy összegű alaptőkéhez köti, ezért az egyesület által szorgalmazott, a műalkotások védelmét szolgáló közcélú alapítvány létrehozására az Önkormányzatnak nincs meg a pénzeszköze. 4. Az egyesület javaslatát, miszerint a Hadkiegészítő Parancsnokság épületében létesítsenek múzeumot, az Önkormányzat támogatja, de az épület nincs a birtokában. Az egyesület kéri a polgármester asszonyt, hogy a Honvédelmi Minisztériummal, mint tulajdonossal próbáljon meg tárgyalni a kiköltözésről. Az üres laktanyaépületek egyike alkalmas lehetne a Parancsnokság irodáinak elhelyezésére. 5. Az Országzászló eredeti állapotába való helyreállításával az Önkormányzat egyet ért, de ez költségvetési kérdés is. 6. Az egyesület szeretne részt venni a Millecentenáriumi Koordinációs Bizottság munkájában. (Később a város Közgyűlése Nagy Károlyné jelölését elfogadta és tagságát jóváhagyta.) 7. A szobrok rendbetétele, épületek díszkivilágításának megtervezése és kivitelezése jogos felvetés, de ez szintén költségvetési kérdés is. 8. A belváros járdáinak karbantartása, a kátyúzás folyamatosan történik a pénzügyi lehetőségek ütemében. A belváros vasárnap reggeli takarításának megoldását a Városüzemeltetési Iroda megvizsgálja.

Táblák, műalkotások tűnnek el

Erre a megbeszélésre reflektál az a KisKeletben megjelenő írás (szerzője Sánta János), amely a városvédők célkitűzéseiről tájékoztatja az olvasókat. Ezek lényege: „Nem egymás ellen, hanem egymásért, közös kincsünk, értékeink megóvásáért ténykedünk.” Mire kell odafigyelni? „Megoldatlan problémája a városnak, hogy ellenőrizetlenül tűnnek el értéket képviselő táblák, műalkotások, mint pl. a román emlékmű domborműve a Pazonyi téren. Emléktáblák hiányoznak a vasútállomásról, a Jósa-kútról, az Inczédy-házról. Hiányzik a Dózsa György utcáról az emlékplakett, az Irinyi-emléktábla, a Barzó-emléktábla. Most a régi Nyíregyházáról összegyűjtött képeslapok kiadásán, valamint Zsák Zoltán fotóinak ismételt megjelentetésén dolgoznak.” Fodor József aggodalmai is olvashatók a cikkben. Szerinte a sóstói Krúdy- és Blaha Lujza mellszobrokat át lehetne helyezni a Bessenyei térre. Továbbá „méltóbb helyre kellene áthelyezni a kórházi menekülő anyaszobrot és a Damjanich szobrot. (Ez utóbbit most senki nem láthatja, hisz a laktanya üres.) Forszírozta a város központi tereinek védelmét. Szeretnék, ha vasárnap reggel is takarítanák a belvárost.” Sikeresen oldották meg a Korona épületének megvilágítását, „a Kossuth-szobor megvilágítása viszont felemásra sikerült, ugyanis a szobor ugyan fényárban pompázik, de a városháza tetején elhelyezett reflektor fénye miatt éppen az épület homlokzata borul félhomályba.” A város értékeinek a megmentése érdekében össze kell fogni a város vezetőivel: „A Városvédő Egyesület vezetősége most felhatalmazást kapott, kezdeményezzenek újból tárgyalást a városházi vezetőkkel, tennivaló lenne bőven. Jól tudják, a városvédelem csak az önkormányzattal együttműködve létezhet. De ha erre nem költenek semmit, tovább romlik, pusztul minden.” (KisKelet, 1995. október 26.)

November 1-én egy-egy szál gyertya gyújtásával tisztelegtek a Hősök temetőjében és az orosi köztemetőben nyugvó katonai áldozatok előtt.

Lássák bennünk a partnert!

Az október 12-én folytatott megbeszélésre egy a Polgármester asszonyhoz címzett, november 13-án kelt levélben reagáltak az egyesület Választmányának a jóváhagyásával. A legfontosabb észrevételeik a következők. 1. Az egyesület továbbra is fenntartja, hogy a városi főépítész városképet meghatározó döntéseit megelőzően szükség lenne széleskörű társadalmi egyeztetésre, elsősorban akkor, amikor még érdemben lehet azokat befolyásolni. Kérik, hogy a Városfejlesztési Iroda által szervezett lakossági fórumokra kapjanak meghívót. 2. Továbbra is javasolják a műalkotások védelmére szolgáló közcélú alapítvány létrehozását, mivel az további lehetőségeket teremtene a meglévő műalkotások karbantartására és újabbak létesítésére. 3. Ismételten kérik a polgármestert, hogy személyes jó kapcsolatait is szíveskedjen felhasználni a Hadkiegészítő Parancsnokság épületének múzeum céljára való megszerzésében. A levelet panaszos hangon fejezik be: „Sajnos az október 12-i megbeszélésen sok témában olyan érzésünk volt, mintha az Önök szakapparátusa nem az azonos célért munkálkodni akaró partnert látta volna egyesületünkben. Nem lehet egyikünk célja sem a vég nélküli levelezés, de oly kevés javaslatunk talált meghallgatásra, hogy szükségesnek láttuk azokat megismételni.”

szerző: Ilyés Gábor