Az idén 25 éves Nyíregyházi Városvédő Egyesület 2012. április 24-én megtartott közgyűlésén vita nélkül elfogadta a 2011-ben végzett munkáról szóló beszámolót, a közhasznúsági jelentést, a jubileumi évi programtervet és a pénzügyi tervet. A dokumentumok elfogadását követően többen is felvetették: az egyesületnek többször kellene hallatnia a hangját tervezett beruházásokkal kapcsolatban, többen kifogásolták a tagság aktivitását, illetve szó volt arról is, hogy a fiatalokat jobban be kellene kapcsolni az egyesület munkájába.

Békési Elemér elnök a beszámolóhoz kiegészítésként elmondta: „Beszélgessünk városunkról” rendezvényt, illetve egyesületi napot 2011-ben 8 alkalommal tartottunk. Az érdeklődés rendkívül változatos: a sóstói program és a Krúdy-séta volt a két, legnagyobb érdeklődés mellett lezajlott program.

Probléma, hogy nem elég aktívak az egyesület tagjai. A megemlékezések sokszor „szűk családi körben” zajlanak, ezen változtatni kell. Fontos feladat a fiatalokkal való kapcsolattartás is, ezen is javítani kell. Idén az 1848-as megemlékezésekre sikerült több iskola diákjait is mozgósítani, a 48-as sírkertben („Hozzon egy szál virágot a 48-as sírkertbe”) és az emléktábláknál jelentős számban voltak jelen közép- és általános iskolások. „bízunk abban, hogy a fiatalok, megismerve ezeket az alkalmakat, tovább viszik a hagyományokat. Közeleg a Hősök Napja, jó lenne, ha minél többen vennének részt a megemlékezésen, melyre várhatóan a német nagykövetségről is érkezik küldöttség” – fogalmazott az elnök.

Az önkormányzat felkérésére a májusi városnapok programsorozat keretében egyesületünk szervezi a várostörténeti vetélkedőt a diákoknak.

Ugyancsak a városnapi sorozathoz kapcsolódik, hogy a jubileumi év alkalmából május 17-én egyesületünk konferenciát rendez a városháza Krúdy termében. Az előadók: Ráday Mihály, művészettörténész, operatőr, rendező, Kujbusné Mecsei Éva, a megyei levéltár igazgatója és Ilyés Gábor, egyesületünk titkára.

Békési Elemér hangsúlyozta: aki ebben az egyesületben dolgozik, saját szabad ideje terhére teszi, a munkáért térítést nem kap.

A tervek között szerepel városszépítő akció szervezése, elismerő díj alapítása. Utóbbi cél, de ennek anyagi okai vannak.

A Közhasznúsági jelentést Almássy Lászlóné ismertette. Elmondta: erőteljesen lecsökkentek a bevételek és így a kiadások is. Könyvállományunk valamelyest csökkent annak ellenére, hogy megjelent a 26. városvédő füzet is, illetve a városi önkormányzat kérésére tavaly megjelent Margócsy József Utcák, terek, emléktáblák című sorozatának 1. kötete.

Szokol Tibor, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke távollétében Márföldi István ismertette a bizottság álláspontját a pénzügyi beszámolót. A bizottság elfogadta és a közgyűlésnek is elfogadásra javasolta a beszámolót.

Újabb kiadványok megjelentetése szerepel a tervek között: előkészületben a 27. és 28. füzet Nyírvíz-palotáról és Liptay Jenőről. A jubileumra megjelenik az egyesület történetét feldolgozó kötet Ilyés Gábor szerkesztésében, illetve Urbán Teréz nyíregyházi utcaneveket ismertető munkája.

Labossa László javaslatára egyperces néma felállással emlékezett az egyesület azokra a tagokra, akik az elmúlt egy évben távoztak az élők sorából.

Lipcsei Pál szerint a városvédő egyesület egy nagyon lelkes, de amatőr társaság, felvetette: szükség lenne a szervezeti kultúra fejlesztésére. Meg kellene újulnia az egyesületnek, hogy ne csak koszorúzó szerepe legyen, hanem ötletekkel, véleménnyel bombáznia kellene az önkormányzatot. Bírálta a jósavárosi rehabilitációt egyebek mellett azért, mert az újonnan kiépített közvilágítás alkalmatlan a funkciójára.

Ismét téma volt a „bádog” szökőkút. Ujváry Józsefné szerint eleve nem lett volna szabad felállítani. Szerinte, amikor odarakták már tudták, hogy mennyibe kerül a működtetése. Most, hogy nem is működik, körbe is kerítették, még rondább. Sürgősen el kellene távolítani onnan, szerinte nem is kerülne sokba. Lipcsei Pál úgy vélte: közadakozásból össze lehetne gyűjteni a pénzt az elbontására.

Békési Elemér emlékeztetett arra, hogy egyesületünk levélben kezdeményezte az új önkormányzatnál a szökőkút elbontását, ő maga két tárgyaláson is részt vett, ezeken arról volt szó, hogy a szökőkutat el kell bontani, át kell helyezni, helyette pedig egy hagyományos szökőkutat kell felállítani, amelynek az üzemeltetése nem túl drága. Ennek azonban a pénzügyi hátterét is meg kell teremteni. Megígérte, tájékozódni fog a városházán ezzel kapcsolatban. Szerinte, ha nem üzemel a szökőkút, az azt jelenti, vélhetően áthelyezik. Nem egyszerű a feladat, mert nagyon komoly gépészet van alatta. A bontásra közadakozást szervezni – nem biztos, hogy sikeres lenne, az emberek szívesebben adnak pénzt építésre.

Papp Sándor felhívta a figyelmet, hogy a Hősök terén álló villamoskocsi folyamatosan megy tönkre, a mozgó alkatrészei balesetveszélyesek. Javasolta: járjon el az egyesület a villamoskocsi felújítása érdekében. Az utcaképi jelentőségű házak, épületek védelme érdekében szerinte Veres István főépítésszel össze kell fogni, táblákkal védve az utcarészeket.

Újvári József arról szólt, hogy a Kossuth téren lévő óriásreklámok a tér hangulatát rontják. Egyet már elvittek, javasolja, tegyék ugyanezt a másikkal is.

Valaki javasolta: a villamost hasznosításra fel kellene ajánlani a művészeti szakközépiskolának, ott kiállítást rendezhetnének, rendben tartanák, ügyeletet tartanának.

Labossa László szomorúan jegyezte meg, hogy szeptember 6., a város bombázásának évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéseken alig vannak résztvevők. Javasolta: az iskoláknak is adjunk hírt róla, továbbá azt, hogy az aradiak kivégzésének évfordulóján, október 6-án az evangélikus templomban ne csak egy iskolára szorítkozzon a jelenlét a megemlékezése.

Szóba kerültek olyan beruházások is, amelyeken már nem lehet változtatni, például, hogy miért épül iskola a színház mellé, mennyivel szebb volt a látvány, amíg nem takarta semmi az épületet, továbbá hogy Nyíregyháza a beton városa lett, érthetetlen miért kell mindent lebetonozni, illetve miért csak szürke térkővel lehet burkolni.