„SZEKÉRRE TIRPÁK!”

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület sok szeretettel meghívja Önt és családját 2021. augusztus 14-én 14 órára, a „Szekérre, Tirpák!” elnevezésű családi délutánjára, melynek alkalmából színes programokon keresztül megismerhetik Nyíregyháza helyi értékeit, történelmét, kulturális örökségét, erősítve a helyi identitástudatot, gyökereket, hovatartozás érzését.

A program keretében a rendezvényre ellátogató, regisztrált résztvevőket MEGAJÁNDÉKOZZUK - Urbán Teréz: „Nyíregyháza utcaneveinek története és utcanévlexikona” című könyvével, mely 1753-tól napjainkig veszi számba az utcaneveket, névváltozásokat, és azokon keresztül mutatja be Nyíregyháza történelmét.

A színes programokat kínáló rendezvényünkön keresztül nemcsak az ismeret és az élmény, hanem Nyíregyháza teljes története is hazavihető.

Időpont:          2021. augusztus 14.

Helyszín:         Kossuth tér - 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

PROGRAM:

14:00 – 14:10       MEGNYITÓ

14.10 – 18.00       RENDEZVÉNYSÁTOR
Kiállítás – Nyíregyháza képekben régen és most
Korabeli játszóház gyermekeknek
Felolvasás, előadás – nyíregyházi írók, költők műveiből. előadóművészek közreműködésével
Könyvbemutató:

14.30 – 16.00       Az evangélikus templomtorony látogatása

14.30 – 16.10       Városnézés szekéren, ahogyan a tirpák telepesek Nyíregyházára érkeztek.
                           Nyíregyháza belvárosának bemutatása helytörténésszel és idegenvezetővel

16:15 – 17.50       Könyvbemutató, beszélgetés a szerzővel, majd a könyvek osztása, dedikálása

14:00 – 16:00       Városnézés kerékpáron, idegenvezetővel, több, előre meghirdetett turnusban
                           Találkozási pontok:

17:50 – 18:00       A PROGRAM ZÁRÁSA

A rendezvényen a részvétel INGYENES!
A rendezvényen való részvétel az aktuális járványügyi intézkedések betartása mellett lehetséges. (Amennyiben a járványügyi helyzet úgy alakul, hogy a személyes találkozásra nem lesz lehetőség, a szervezők a programot átdolgozzák.)

Közreműködésüket és részvételüket előre is köszönjük!

Nyíregyháza, 2021. július 13.

Üdvözlettel:

Dr. Daragóné Cservenyák Katalin

elnök

********************************************************************************************

Urbán Teréz: Nyíregyháza utcaneveinek története és utcanévlexikona (szinopszis)

A könyv Nyíregyháza 1753-as újratelepítésétől kezdve napjainkig követi végig a város közterületi névadásának koronként jellemző sajátosságait, szokásait, motivációit, illetve a névváltoztatásokat. Emellett áttekinti a város határában elhelyezkedő bokortanyák elnevezéseinek történetét is. Ennek visszatekintésnek a során nem csupán a nevek alakulásáról, hanem a szépen fejlődő város közel 270 éves történetéről is képet kapunk gazdasági, politikai, kulturális és művészettörténeti szempontból egyaránt. Az adatokat a szerző hiteles forrásokból (közgyűlési, tanácsülési jegyzőkönyvek, polgármesteri iratok, helytörténeti tanulmányok, számos térkép stb.) alapján gyűjtötte össze, melyekre lábjegyzetekben hivatkozik. A könyv nyelvezete, stílusa azonban nem szakmabeliek számára is könnyen érthető és élvezhető.

Az első rész, A NYÍREGYHÁZI UTCANÉVADÁS TÖRTÉNETE (15-130. oldal) az elnéptelenedett kis falu újratelepítésétől indulva kronologikus sorrendben vizsgálja, elemzi és értékeli az egyes korszakok utcaneveinek típusait, a névadási szokásokat, a névváltoztatási hullámokat, nyomon követve a város mintegy 270 év alatt végbemenő fejlődését, a kulturális, a gazdasági és a történelmi eseményeknek az utcanevekben is megmutatkozó hatását.  

A Természetes nevek: 1754–1890 – a Felső utcától a Kossuth Lajos utcáig c. fejezet részletesen bemutatja a természetes (népi) névadás során született utcanevek majdnem másfél évszázados történetét, melyek nagyon érdekes és tanulságos adalékokat szolgáltatnak a kezdetben mintegy félezer lakost számláló kis falu várossá növekedéséről. A XVIII–XIX. században született valóságtükröző nevek nemcsak arról számolnak be, hová vezettek Nyíregyházáról az utak, de arról is, milyen volt a kis település természeti környezete, a város melyik részén mit árusítottak a piacokon, s milyen épületekkel gyarapodott a város.

A természetes névadást Nyíregyházán a XIX. század utolsó évtizedében váltotta föl az úgynevezett mesterséges vagy hivatalos névadás (Mesterséges nevek: 1890–napjainkig).  Ettől kezdve a neveket bizottsági üléseken vitatták meg, képviselőtestületi gyűléseken szavaztak róluk, és határozati számmal szentesítették a döntést. Ez utóbbi százharminc évnek a történetében a szerző több szakaszt különít el az új közterületek elnevezését, a névváltoztatási hullámokat, illetve ezek hatását, következményeit elemezve. Az 1890 és 1910 közötti időszakban a városrészek, az utcák számának gyarapodása, illetve az utcanevekben hordozott információk is hatalmas területi, kulturális és gazdasági fejlődésről tesznek tanúbizonyságot [Libából Akácfa – az első utcanévrendezés (1890); Emlékállítás – egy kis bakival (1906); Galamb, Gém, Fürj és társai – a második utcanévrendezés (1910)].                                                          Ezt a gyarapodást követi a városkép egyre szebbé, rendezettebbé, esztétikusabbá tétele, s ez a rendezettségre való törekvés tükröződik az utcanévadásban is. A térképek és a hivatalos határozatok tanúsága szerint a nevek és az elnevezett közterületek között már kevésbé van meg a reális kapcsolat, s nagyon markánsan előtérbe kerül nemzeti nagyjaink iránti tisztelet kifejezése, illetve a névbokrosításokkal az esztétikum és a praktikum összekapcsolása.

A történelmi események az 1920-as évek végétől szóltak bele az utcanevekbe [Arad, Brassó, Kolozsvár Nyíregyháza térképén – a történelem beleszól az utcanévadásba (1920-as, ’30-as, ’40-es évek)]. 1910-ben a történelem nagyjairól való tömeges elnevezéseknek még nem volt politikai színezete. A cél a múlt nagyjaira való tiszteletteljes emlékezés, a nemzeti értékek őrzése, a nemzeti büszkeség kifejezése volt. A Trianon utáni korszak célja és szándéka ennél több volt, s ez a politikai és társadalmi életnek minden területén megnyilvánult, így a közterületek elnevezésében is: helyre szerették volna állítani a megtépázott nemzeti büszkeséget, a szétszakított nemzetet. Így születtek meg Nyíregyházán is a trianoni békeszerződés következtében elcsatolt városokról elnevezett utcák, illetve olyan személyiségekről való elnevezések, akik ennek az időszaknak jelentős kulturális és/vagy politikai szereplői voltak. Névváltoztatásra azonban ebben az időszakban csak nagyon kevés alkalommal került sor, a fent említett neveket újonnan épült utcák, terek kapták.

A következő nagy horderejű névváltoztatási hullám 1950-ben következett be, amikor az új politikai rendszer mindent el akart törölni, ami a múltra emlékeztetett [A Vörös Hadsereg „bevonul” a Szent István utcára – „a múltat végképp eltörölni…” (1950-es évek)]. Eltörölték a Trianonra emlékeztető neveket, de olyan nevek is áldozatul estek a politikai elvakultságnak, melyeknek várostörténeti vagy egyéb történelmi értéke volt.  

A város polgárai természetesen nehezen nyugodtak bele ezekbe a változtatásokba, és kérték a régi nevek visszaállítását. A város vezetése a 60-as években felülvizsgálta elődeinek döntéseit, és rendezte az utcaneveket, bár akkor még nem sikerült teljes mértékben [Zsdánov vagy Bethlen Gábor? – utcanevek visszaállítása (1960-as évek)]. 1969-ben elkészült a várostörténeti értékeket hordozó „védett utcanevek” listája is, melyeket a hivatalos határozat szerint a későbbiekben már nem lehet megváltoztatni.

Az 1970-es években először Nyírszőlőst egyesítették Nyíregyházával, majd Orostól és Nagykállótól több lakott területet, végül Orost is a megyeszékhelyhez csatolták. Ezeknek a településeknek az utcanevei között nagyon sok egyezett nyíregyházi utcanevekkel,  s ezeket meg kellett változtani. Erről szól a Dózsa Györgyök, Petőfi Sándorok, Kossuthok… – névváltoztatások névazonosság miatt (1970-es ’80-as évek) c. rész.

A könyv következő része az 1970-es és 1980-as években hihetetlen mértékben gyarapodó város utcanévadási szokásait, sajátosságait elemzi [Hogyan lesz a Galagonyából Szűrszabó? – az 1970-es és ’80-as évek névadásának tendenciái (1969-től a rendszerváltásig)], majd bemutatja a rendszerváltás utáni, 1990-es újabb nagy névváltoztatási hullámot [Marx Károly helyett Virágfürt – újabb névváltoztatások (1990)]. Végül az elmúlt harminc évben született belterületi neveket vizsgálva azt a következtetést szűri le, hogy Nyíregyháza vezetői a város fejlesztése, rendezése, szépítése mellett az utcanevek megállapításában is az igényességre és az egyediségre törekedtek és törekednek [Kurucok, huszárok, gépészmérnökök – a mai Nyíregyháza közterületi névadásának jellemzői 1990-től napjainkig].

Végül tárgyalja azokat a névváltoztatásokat, melyekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. §-ában foglalt rendelkezés értelmében 2015-ben hozott határozatot Nyíregyháza közgyűlése [Háromszék újra Nyíregyháza térképén – a legújabb névváltoztatások].  Ennek során 12 olyan utcanevet változtattak meg, illetve egyet megszüntettek, melyek a XX. századi önkényuralmi rendszerhez kötődtek, és az 1990-es névváltoztatásokból kimaradtak.

Ezek után olvashatunk még a város kerületi beosztásainak történetéről, a házszámozási szokások alakulásáról, valamint a külterületen lévő tanyabokrok elnevezésének alakulásáról is [Nyíregyháza kerületi beosztási és a házak számozásának rendje; Bokortanyák].

 A kiadvány második, terjedelmesebb része, az UTCANÉVLEXIKON (131-403. oldal) a betelepítés óta eltelt közel 270 év valamennyi belterületi nevét betűrendben, szócikkek formájában tartalmazza. A már nem élő, történeti nevek dőlt betűvel szerepelnek a betűrendbe szedett nevek között. A ma is használatos 1241 nevet pedig álló félkövér betűvel jelöli a lexikon, s ez alatt a címszó alatt taglalja az adott közterület minden információját. Először az utca, tér stb. korábbi neveit sorolja föl időrendben, korabeli helyesírással, a hivatalos határozatszámra vagy a térképen való első előfordulás évszámára való hivatkozással, valamint utal az utca hosszának esetleges változására. A következő információ a közterület pontos lokalizációja (honnan nyílik, hová torkollik az utca, mely utcákat keresztezi, melyekkel párhuzamos stb.) Ezután megismerhetjük a régi elnevezések és a mai elnevezés magyarázatát, keletkezésük történetét, az esetleges névváltoztatások okát, körülményeit, a helyhez, illetve a névhez fűződő egyéb fontos információkat szintén hiteles adatokra, szakmunkákra való hivatkozással. A szócikk végül – ha személyről vagy kevésbé ismert fogalomról van elnevezve a közterület – röviden bemutatja a névadót, illetve definiálja a szó jelentését is.

A könyv részletes jegyzéket tartalmaz a felhasznált szakirodalomról, az adatgyűjtéshez használt ötven térkép fellelhetőségi és könyvészeti adatairól, a szövegben alkalmazott különböző jelek, rövidítések feloldásáról.

A kötetet a tartalomhoz kapcsolódó régi városi képeslapok és térképek, térképrészletek illusztrálják.

---------------------------------------------------------------------------------------------