Friss hírek

Elhunyt Antall István

Gyógyíthatatlan betegségben, 62 éves korában elhunyt Antall István újságíró, szerkesztő. A Gondolat-jel, a Magyar Rádió Kulturális hetilapja felelős szerkesztője és műsorvezetője volt, munkásságát többször jutalmazták rádiós nívódíjjal, 2010-ben pedig az év rádiósa lett. Több évig Nyíregyházán dolgozott, a város kulturális életének meghatározó szereplője volt.

Ügyeleti rend

Kedves Tagtársaink és Érdeklődők!

A szerdai ügyeleti rend áprilistól a következő:

április 8 - Hudivók Róbert
április 15. Szokol Tibor
április 22. Leviczky Zoltán
április 29. Kardos Béla
május 6. Cservenyák Katalin
május 13. Urbán Teréz

Tájékoztatjuk kedves tagtársainkat, hogy - technikai okok miatt - ezentúl nem 15, hanem 16-18 óráig tartunk ügyeletet, de telefonos vagy elektronikus úton történt egyeztetés után igyekszünk alkalmazkodni az egyéni igényekhez.

Az utolsó villamos...

Sokan emlékszünk még vissza nosztalgiával a régi, csilingelő villamosra, mely 1911. augusztus 7-étől 1969 május 31-éig szolgálta Nyíregyháza tömegközlekedését. Máig érthetetlen, miért kellett felszámolni, miközben nagyobb városokban meghagyták a villamost. Az interneten találtunk egy összeállítást, mely elbúcsúztatja az utolsó nyíregyházi villamost.

Egyesületünk Mesélő Nyíregyháza című sorozatának honlapunkon is elérhető, 26. füzete a nyíregyházi villamos történetét dolgozza fel.

Hozzon egy szál virágot!

A hagyományokhoz híven egyesületünk az Északi temetőben, a 48-as sírkertben tartja megemlékezését a város önkormányzatával közösen. Ezúttal az Arany János Gimnázium és Általános Iskola növendékei adnak műsort, beszédet mond Halkóné Rudolf Éva, a Köznevelési, Kulturális és Sport Bizottság elnöke. A megemlékezés március 13-án 9 órakor kezdődik.

Bővebben: Hozzon egy szál virágot!

Meghívó teadélutánra

Teadélután

a Nyíregyházi Főiskola Könyvtárában

********************************************

Meghívó

Dr. Sipos László PhD

A Magyar Tudományos Akadémia
Állam- és Jogtudományi Bizottság tagja

„A gyermek védelme -

Időutazás a jogtudományban,

Hammurabbitól napjainkig”

c. előadására

Az előadás kezdő időpontja:

2015. március 3.(kedd) 16.30

Az előadás helyszíne:

a Nyíregyházi Főiskola Könyvtárában

(Nyíregyháza, Sóstói út 31/B. a főépület földszintjén)

 

 

 

Emlékezzünk Kölcseyre.

Kölcsey Ferenc A Kölcsey nemzetség talán már a honfoglalás előtt élt Szatmár megyében, ám az ott jól ismert köznemesi család korábban sohasem szerzett nevet magának az országos politikában. Kölcsey Ferenc politikai pályája is Szatmár megyében kezdődött. A megye jegyzőjévé választotta, s így neki kellett megfogalmaznia a jelentős politikai határozatokat. A debreceni kollégiumban a felvilágosodás elvein nevelkedett Kölcsey ezért szívesen vállalta, igaz, csak rábeszélés után a fontos hivatalt. Tudták róla, hogy csendes, visszahúzódó ember. Magányosan, család nélkül élt, egyik szeme világát még kisgyermek korában, himlőben elvesztette. Sápadt arcával, magas, kopasz alakjával idegenszerűen is hatott a napcserzette mokány nemesek között. Azt már csak néhány jóbarát és irodalomkedvelő tudta róla, hogy az örökölt birtokán gazdálkodó, árvizekkel, pörös szomszédokkal bajlódó nemes úr verseket, elbeszéléseket, tanulmányokat is ír. 1823.-ban, elvonult magányában, de már a közéleti felpezsdülés idején írta meg a Himnuszt, amelynek címéhez a cenzúra kedvéért hozzátette: A magyar nép vérzivataros századaiból. Az Erkel Ferenc megzenésítésében nemzeti himnuszunkká vált, a vers, vallásos hagyományokra támaszkodó, Istenhez forduló, dicsőítő-könyörgő fohász: a nemzeti bűnök és a nemzetre mért sorscsapások kiegyenlítik egymást, az isteni értékrend szerint most már szebb jövőnek kell jönnie a magyarság számára. Irodalmi bírálatai, versei, emlékbeszédei, értekezései egymás után jelentek meg a kor kis példányszámú irodalmi lapjaiban. Kölcsey bekapcsolódott az irodalmi életbe, 1826-ban Pestre költözött, s megindította a rövid életű Élet és Literatúra című folyóiratot. Irodalmi eszményei átmenetet alkotnak a hagyományos, kötöttebb formákhoz ragaszkodó klasszicista, és a merészebb megoldásokat kereső, a személyiségnek tágabb mozgásteret biztosító romantika között. 1827.-ben átvette örökölt birtokát. Más megélhetési lehetőség híján, kedve ellenére, gazdálkodni kellett. Könyvekhez csak nehezen, a negyedéves debreceni vásárok alkalmával jutott. A hírek nem kerülték el, hiszen élénk levelezést folytatott írótársaival, s ez kötelessége is volt, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá választotta. 1832.-ben megyéje országgyűlési követté jelölte, Pozsonyban hamarosan a reformellenzék vezetői közé emelkedett. Ekkor vált országosan ismertté és tiszteltté. Nagy beszédei – többek között a magyar nyelv ügyében, az önkéntes örökváltság tárgyában – művészi szempontból is tökéletesen megformáltak. Kölcsey a magyar parlamenti szónoklat megteremtője. Dörgő hangú kortársaitól eltérően „síron túli, halk halotti hangon” szólott, temetői csend borult a teremre, amikor felszólalt. Kölcsey megújította a magyar politikai nyelvet. Tőle származnak olyan közismert megfogalmazások, mint „haza és haladás” vagy „nemzeti hagyományok”. „A tizenegymillió ország-lakos sorsa”, nemzetté emelése foglalkoztatta. A bécsi reakció Kölcseyt, az országgyűlés egyik vezetőjét, el akarta távolítani Pozsonyból. Ezért megyéjében, Szatmárban eget-földet megmozgattak, hogy az ottani haladó követutasítást, amellyel Kölcsey felérkezett, megváltoztassák. Sikerült is ott visszavonatni az örökváltsági reformot. Kölcsey bár forma szerint maradhatott volna, nem akart az elveivel ellentétes utasítás alapján cselekedni, ezért 1835.-ben lemondott követi megbízatásáról. Elhagyta Pozsonyt. Kossuth Lajos e napon gyászkeretben küldte szét az Országgyűlési Tudósításokat – s visszatért Szatmárba. Élete végén unokaöccse számára összefoglalta gazdag élete erkölcsi tapasztalatait. A Parainesis ( intelmek ) Kölcsey Kálmánhoz című értekezés önismeretre, önnevelésre, a haza és az emberiség szeretetére szólítja olvasóit. Nyíregyháza, 2015. január 02. Bolyán Sándor

Különdíjat kapott Nyíregyháza a sétálótereiért

Építészeti különdíjat kapott Nyíregyháza. A témáról bővebben itt: http://www.nyiregyhaza.hu/kulondijas-nyiregyhazi-belvarosi-setaloutcak

Boldog ünnepet!

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület Elnöksége sok szeretettel kíván mindenkinek békés karácsonyt és boldog új évet.

Ügyeleti rend november-december

Egyesületünk Dózsa György utcai irodájában minden szerdán ügyeletet tartunk. November 12-én Békési Elemér, 19-én Hidegkúti László, 26-án Hudivók Róbert tart ügyeletet. December 3-án Szabó Józsefné Éva, 10-én Hidegkúti László, 17-én Hudivók Róbert tart ügyeletet. Ezután legközelebb csak januárban lesz ügyelet.

Hála és köszönet

A férjem, Köteles István és Álmosd nevében köszönöm a támogatásukat, ami bizonyíték arra, ha együtt gondolkodunk, óriási dolgokat valósíthatunk meg!

Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6.

Telefon: 42/400-187

e-mail: nyirvave@gmail.com

 

Legyen Ön is Városvédő!

Támogassa adója 1%-val egyesületünket!

Adószámunk:    19214050-1-15

 

Tájékoztatjuk kedves Tagtársainkat, Látogatóinkat, hogy honlapunkon a névtelen hozzászólásokat a rendszer 24 órán belül törli.

OTP-nél vezetett számlaszámunk:

11744003-20047720-00000000

 

Ki olvas minket

Oldalainkat 83 vendég és 0 tag böngészi

Egyesületünk a Facebookon

facebook logo

Kiadja: a Nyíregyházi Városvédő Egyesület Elnöksége
Cím: Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6.
Telefon: 42/400-187
E-mail: nyirvave@gmail.com
Számlaszám:11744003-20047720-00000000 (OTP)
 
Cservenyák Katalin elnök 70/933-9820 cservenyak.katalin@gmail.com Simonics Borbála titkár 30/97-45-688 simonicsborbala@gmail.com 
Szokol Tibor alelnök 30/953-66-34, 42/421-423 szokol.tibor@chello.hu Urbán Teréz alelnök 30/521-57-52, 433-509 urbanterez@gmail.com
Leviczky Zoltán elnökségi tag 70/2270-475, 411-546 leviczky.zoltan@upcmail.hu Leviczky Zoltánné elnökségi tag 42/411-546  leviczkymoni@gmail.com
Szabó Éva elnökségi tag 20/93-75-130 eszabo72@gmail.com
 

Copyright � 2018 Creative. All Rights Reserved.