Kedves Mária! Ahhoz, hogy az oldalunkat olvassa, nincs szükség regisztrációra, bárki számára hozzáférhető. Programjainkról, rendezvényeinkről szívesen tájékoztatjuk e-mailben is, ha kapunk egy e-mail címet. Egyesületünk nyitott, örömmel fogadunk új belépőket, ennek feltétele, hogy leendő tagunk kitölti a belépési nyilatkozatot, eljuttatja címünkre (Nyíregyháza, Dózsa György út 29.), a felvételről pedig az elnökség dönt. A tagság éves díja nyugdíjasnak 500, aktív dolgozónak 1000 forint.

engedi fel akik már regisztráltak ! Nugalmazott magyar tanár és andragógus a Barátnőm , Somossy László festőművész úr özvegye , én pedig gyógypedagógiai segítő munkatárs gyakornok vagyok ! Tisztelettel : Francsics Mária

Szeretném megosztani Önökkel/Veletek és az olvasókkal az alábbi kiállítást, hogy Fiedler Ferencet újból felfedezhessük - írja levelében Fiedler Péter, a Fiedler Art Foundation vezetője.

Köszönöm szépen ezeket a csodálatos sorokat az én szeretett Nagymamámról!

Szomorúsággal tölt el, hogy a parkrendezés előtt nem kérdezték meg a fákat és egyéb növényeket, kéritek-e a sármentes megközelítéseteket. Aki növényekkel közvetlen kapcsolatban van, az tudja, hogy a növényélethez nagyon sok összetevőre van szükség. Többek között egészséges élőtalajra, ahol láthatatlan segítőtársak dolgoznak milliószám. Rájuk azért van szükség, hogy megfelelő talajösszetétel mellett segítsenek egymáson a megfelelő táplálék fölvételében, átadásában, feldolgozásában, stb. A városban az utóbbi években - különösen ebben az évben - óriási élőtalaj rombolás történt, ami nagyon megrövidíti a díszítő értékű, mikroklímánkat segítő, több évtizedes fák életét. Sajnálom, hogy itt képeket nem tudok föltenni, már csak azért is, hogy városvédő gondolkozásomat megértsék. Többszöri fényképes illusztrálással elküldött levelemre a városvédőknek és illetékes városi vezetőknek írtam és kértem, hogy nyugodtan vonjanak be hozzáértő, környezetvédő és környezetet értő szakembereket. Jómagam is felajánlottam a segítségemet. Válaszra sem méltattak. A "bebörtönzött" fák szenvednek, mert akkor nőttek ilyen nagyra, amikor még élő termő talaj és megfelelő állt rendelkezésükre. Érthetetlen, hogy arasznyi távolságra bebetonozott, körgyűrűzött fák, majd bitumennel beöntött járda elkészülte után (pl. a Rákóczi úton) hogyan és meddig tudnak "élni"? A Rákóczi út esetében a körbe betonozást megelőzte a vastagabb gyökerek levágása, hogy a kis betonkeretet oda tudják helyezni, és szintben legyen a területtel. Ez már kimeríti a fák jogait védő rendelet előírásait kedves hozzáértő, városvédők. Üdvözlettel: Erdősi Bálint környezetgazdálkodási szakmérnök