Leleplezett alkotások 2010-ből
6 emléktábla, 1 jelfa, 1 kapuszobor, 1 ivókút és 1 rétisas - Nyíregyháza 2010-ben ennyi köztéri alkotással, ill. emléktáblával gazdagodott. Visszapillantásunkban vegyük sorra ezeket az emlékjeleket, ill. képzőművészeti alkotásokat.
2010-ben hat emléktáblát lepleztek le városunk épületein.
A Szent Imre Baráti Kör kezdeményezésére a Szent Imre Katolikus Gimnázium épületének falán márványtábla hirdeti Zenthe Ferenc, a Nemzet Színészének emlékét. Az iskola diákjai és az érdeklődők a tábláról megtudhatják, hogy a színészóriás 1931 és 1939 között az iskola szellemi jogelődje, a Királyi Katolikus Gimnázium diákja volt. Az akkor még Rameshofer nevet viselő diák tagja volt az iskola cserkészcsapatának is.
Az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium több neves diákkal és tanárral büszkélkedhet, bizonyíték erre az a sok emléktábla, amely az iskola épületén és első emeletén található. Ezek sora 2010-ben egy újabb emléktáblával gyarapodott, amikor leleplezték a Dr. Bodrog Miklós emlékét hirdető táblát. (Vajon van-e még elég hely az épületen, hogy egyszer Ratkó József is emléktáblát kapjon, aki szintén az iskola diákja volt?)
Az Országgyűlés 2010. május 31-én elfogadott törvényével a trianoni békediktátum napját, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Ebből az alkalomból 2010. június 4-én a megyeháza épületén egy ideiglenesnek szánt emléktáblát lepleztek le a trianoni béke 90. évfordulója alkalmából.
Bányász Jánosné egykori országgyűlési képviselő emléktábláját a Göllesz Viktor Általános Iskola falán leplezték le, ahol tanári pályafutását kezdte.
Civil kezdeményezésre emléktáblát kapott az utolsó magyar hadifogolynak kikiáltott Toma András is. A Virág u. 27. sz. épület falán abból az alkalomból leplezték le az emléktáblát, hogy Toma András 10 éve tért haza abból az oroszországi pszichiátriai intézetből, ahol csaknem 53 évet töltött. 2011-ben a kommunizmus áldozatainak emléknapján a város vezetői megkoszorúzták a táblát.
Kmety György emléktábláját a Nyíri Honvéd Egyesület kezdeményezésére az Evangélikus Elemi Iskola épületének falán helyezték el. A 48-as honvédtábornoknak annyi kötődése van városunkhoz, hogy itt végezte alsóbb iskoláit.
Az 56-os diákvezér, Dandos Gyula emlékére egy jelfát lepleztek le az Északi temetőben. A jelfa Schmidt Sándor népi fafaragó iparművész alkotása.
2010. június 2-án a rétisas "visszaszállt" a Nyírvízpalota tetejére. Az épület-felújítás részeként újra látható a Nyírvízpalota kupoláján az épület emblematikus állata, a rétisas. A Nyírvíz-szabályozó Társulat címerének állatát az 1950-es években távolították el az épületről ideológiai okokból, hiszen azt turulnak hitték. (Megjegyzem, hogy sokan még ma is tényleg annak tartják a leszedett állatot.) A visszakerült épületdísz Lengyel Tibor munkája. Az alumíniumból készült, több mint két méter magas és kb. 400 kg-os alkotást a nyíregyházi tűzoltók segítségével helyezték el az épület kupoláján. A megszépült épület ékessége az alkotás.
Viszont nem nyerte el tetszését, sőt erősen megosztotta a városlakókat a főiskola új bejárata, „kapuszobra”! Az alkotás a Magyar Univerzitás Program keretében a főiskola felújítási, építészeti beruházásaihoz kapcsolódva jött létre. A Kortárs Művészeti Zsűri a nyilvános pályázatra beérkezett tervek közül Sallai Géza szobrászművész pályaművét ítélte megvalósításra méltónak. Az alkotást 2010. szeptember 4-én adták át a nagyközönségnek. Az alkotás szimbolikusan a starthelyzetet, a főiskolások útnak indulását is kifejezi.
Végül, de nem utolsó sorban, és talán minden városlakó örömére leplezték le 2010. december 7-én a Sebestyén Sándor által megálmodott, de azt halála miatt Tóth Sándor által kivitelezett ivókutat, rajta egy papírrepülőt dobni készülő kisfiúval, Sanyikával. A város e bájos alkotásában a Móricz Zsigmond Városi és Megyei Könyvtár bejárata előtt lehet gyönyörködni.
Ilyés Gábor