Az Emlékjelek áprilisi száma (szerkesztő: Ilyés Gábor) az alábbi linken lapozható formában érhető el:

https://www.flipbookpdf.net/web/site/4cb19513fb72962d54a99bb4c4563f15c446ab2b202205.pdf.html

Április 22-én  újra megnyitottuk a Hősök terén álló villamoskocsit az érdeklődő városlakók és turisták számára. A 10 órától 17 óráig tartó ügyeletet a Nyíregyházi Városvédő Egyesület tagjai látták el. (Fotók: Ilyés Gábor és Urbán Teréz)

Szekérre, Tirpák! Ez volt annak a rendezvénynek a címe, melyet a Nyíregyházi Városvédő Egyesület szervezett abból az alkalomból, hogy megjelent Urbán Teréz: Nyíregyháza utcaneveinek története és utcanévlexikona című, hiánypótló kötete, mely egyaránt érdekes a városlakók számára, akik így a város újratelepítésétől figyelemmel kísérhetik a város utcái számának szaporodását, a neveinek változását, él a kutatók számára, akik egy kötetben jutnak nélkülözhetetlen információkhoz.

Toronyba fel!

Nagyon sokan voltak kíváncsiak a rendezvényre annak ellenére, hogy a városban több program is zajlott egyidejűleg. A könyvbemutatót megelőzően felkapaszkodhattak az érdeklődők az evangélikus templom tornyába, hogy megtekintsék az óraszerkezetet és a harangokat, több csapat is felkapaszkodott a két szekérre, hogy megnézze a várost egy kicsit más szemmel.

Könyv, ajándékba

Illyés Ákos, a Móricz Zsigmond színház művésze és édesapja, Illyés Péter Akikről utcát is elneveztek címmel tartott rendhagyó irodalomórát, majd Ilyés Gábor helytörténész beszélgetett a kötet szerzőjével, Urbán Terézzel. A jelenlévők egy-egy tiszteletpéldányt is kaptak ajándékba.

Forrás: https://szabolcsihir.hu/helyben-jaro/2021/08/szekerre-tirpak-sokan-jartak-be-igy-nyiregyhaza-belvarosat?fbclid=IwAR0gHkt72MnyJ-GUk063ozYU2gZM2BYiMxklMcyaHbFBMVVe5ViR_Nn5nsM

A nyiregyhaza.hu oldalon látható fotók: https://www.nyiregyhaza.hu/galeriak/szekerre-tirpak-rendezveny#lg=1&slide=0

***

Kedves Kollégák!

 

„SZEKÉRRE TIRPÁK!”

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület sok szeretettel meghívja Önt és családját 2021. augusztus 14-én 14 órára, a „Szekérre, Tirpák!” elnevezésű családi délutánjára, melynek alkalmából színes programokon keresztül megismerhetik Nyíregyháza helyi értékeit, történelmét, kulturális örökségét, erősítve a helyi identitástudatot, gyökereket, hovatartozás érzését.

A program keretében a rendezvényre ellátogató, regisztrált résztvevőket MEGAJÁNDÉKOZZUK - Urbán Teréz: „Nyíregyháza utcaneveinek története és utcanévlexikona” című könyvével, mely 1753-tól napjainkig veszi számba az utcaneveket, névváltozásokat, és azokon keresztül mutatja be Nyíregyháza történelmét.

A színes programokat kínáló rendezvényünkön keresztül nemcsak az ismeret és az élmény, hanem Nyíregyháza teljes története is hazavihető.

Időpont:          2021. augusztus 14.

Helyszín:         Kossuth tér - 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

PROGRAM:

14:00 – 14:10       MEGNYITÓ

14.10 – 18.00       RENDEZVÉNYSÁTOR
Kiállítás – Nyíregyháza képekben régen és most
Korabeli játszóház gyermekeknek
Felolvasás, előadás – nyíregyházi írók, költők műveiből. előadóművészek közreműködésével
Könyvbemutató:

14.30 – 16.00       Az evangélikus templomtorony látogatása

14.30 – 16.10       Városnézés szekéren, ahogyan a tirpák telepesek Nyíregyházára érkeztek.
                           Nyíregyháza belvárosának bemutatása helytörténésszel és idegenvezetővel

16:15 – 17.50       Könyvbemutató, beszélgetés a szerzővel, majd a könyvek osztása, dedikálása

14:00 – 16:00       Városnézés kerékpáron, idegenvezetővel, több, előre meghirdetett turnusban
                           Találkozási pontok:

17:50 – 18:00       A PROGRAM ZÁRÁSA

A rendezvényen a részvétel INGYENES!
A rendezvényen való részvétel az aktuális járványügyi intézkedések betartása mellett lehetséges. (Amennyiben a járványügyi helyzet úgy alakul, hogy a személyes találkozásra nem lesz lehetőség, a szervezők a programot átdolgozzák.)

Közreműködésüket és részvételüket előre is köszönjük!

Nyíregyháza, 2021. július 13.

Üdvözlettel:

Dr. Daragóné Cservenyák Katalin

elnök

********************************************************************************************

Urbán Teréz: Nyíregyháza utcaneveinek története és utcanévlexikona (szinopszis)

A könyv Nyíregyháza 1753-as újratelepítésétől kezdve napjainkig követi végig a város közterületi névadásának koronként jellemző sajátosságait, szokásait, motivációit, illetve a névváltoztatásokat. Emellett áttekinti a város határában elhelyezkedő bokortanyák elnevezéseinek történetét is. Ennek visszatekintésnek a során nem csupán a nevek alakulásáról, hanem a szépen fejlődő város közel 270 éves történetéről is képet kapunk gazdasági, politikai, kulturális és művészettörténeti szempontból egyaránt. Az adatokat a szerző hiteles forrásokból (közgyűlési, tanácsülési jegyzőkönyvek, polgármesteri iratok, helytörténeti tanulmányok, számos térkép stb.) alapján gyűjtötte össze, melyekre lábjegyzetekben hivatkozik. A könyv nyelvezete, stílusa azonban nem szakmabeliek számára is könnyen érthető és élvezhető.

Az első rész, A NYÍREGYHÁZI UTCANÉVADÁS TÖRTÉNETE (15-130. oldal) az elnéptelenedett kis falu újratelepítésétől indulva kronologikus sorrendben vizsgálja, elemzi és értékeli az egyes korszakok utcaneveinek típusait, a névadási szokásokat, a névváltoztatási hullámokat, nyomon követve a város mintegy 270 év alatt végbemenő fejlődését, a kulturális, a gazdasági és a történelmi eseményeknek az utcanevekben is megmutatkozó hatását.  

A Természetes nevek: 1754–1890 – a Felső utcától a Kossuth Lajos utcáig c. fejezet részletesen bemutatja a természetes (népi) névadás során született utcanevek majdnem másfél évszázados történetét, melyek nagyon érdekes és tanulságos adalékokat szolgáltatnak a kezdetben mintegy félezer lakost számláló kis falu várossá növekedéséről. A XVIII–XIX. században született valóságtükröző nevek nemcsak arról számolnak be, hová vezettek Nyíregyházáról az utak, de arról is, milyen volt a kis település természeti környezete, a város melyik részén mit árusítottak a piacokon, s milyen épületekkel gyarapodott a város.

A természetes névadást Nyíregyházán a XIX. század utolsó évtizedében váltotta föl az úgynevezett mesterséges vagy hivatalos névadás (Mesterséges nevek: 1890–napjainkig).  Ettől kezdve a neveket bizottsági üléseken vitatták meg, képviselőtestületi gyűléseken szavaztak róluk, és határozati számmal szentesítették a döntést. Ez utóbbi százharminc évnek a történetében a szerző több szakaszt különít el az új közterületek elnevezését, a névváltoztatási hullámokat, illetve ezek hatását, következményeit elemezve. Az 1890 és 1910 közötti időszakban a városrészek, az utcák számának gyarapodása, illetve az utcanevekben hordozott információk is hatalmas területi, kulturális és gazdasági fejlődésről tesznek tanúbizonyságot [Libából Akácfa – az első utcanévrendezés (1890); Emlékállítás – egy kis bakival (1906); Galamb, Gém, Fürj és társai – a második utcanévrendezés (1910)].                                                          Ezt a gyarapodást követi a városkép egyre szebbé, rendezettebbé, esztétikusabbá tétele, s ez a rendezettségre való törekvés tükröződik az utcanévadásban is. A térképek és a hivatalos határozatok tanúsága szerint a nevek és az elnevezett közterületek között már kevésbé van meg a reális kapcsolat, s nagyon markánsan előtérbe kerül nemzeti nagyjaink iránti tisztelet kifejezése, illetve a névbokrosításokkal az esztétikum és a praktikum összekapcsolása.

A történelmi események az 1920-as évek végétől szóltak bele az utcanevekbe [Arad, Brassó, Kolozsvár Nyíregyháza térképén – a történelem beleszól az utcanévadásba (1920-as, ’30-as, ’40-es évek)]. 1910-ben a történelem nagyjairól való tömeges elnevezéseknek még nem volt politikai színezete. A cél a múlt nagyjaira való tiszteletteljes emlékezés, a nemzeti értékek őrzése, a nemzeti büszkeség kifejezése volt. A Trianon utáni korszak célja és szándéka ennél több volt, s ez a politikai és társadalmi életnek minden területén megnyilvánult, így a közterületek elnevezésében is: helyre szerették volna állítani a megtépázott nemzeti büszkeséget, a szétszakított nemzetet. Így születtek meg Nyíregyházán is a trianoni békeszerződés következtében elcsatolt városokról elnevezett utcák, illetve olyan személyiségekről való elnevezések, akik ennek az időszaknak jelentős kulturális és/vagy politikai szereplői voltak. Névváltoztatásra azonban ebben az időszakban csak nagyon kevés alkalommal került sor, a fent említett neveket újonnan épült utcák, terek kapták.

A következő nagy horderejű névváltoztatási hullám 1950-ben következett be, amikor az új politikai rendszer mindent el akart törölni, ami a múltra emlékeztetett [A Vörös Hadsereg „bevonul” a Szent István utcára – „a múltat végképp eltörölni…” (1950-es évek)]. Eltörölték a Trianonra emlékeztető neveket, de olyan nevek is áldozatul estek a politikai elvakultságnak, melyeknek várostörténeti vagy egyéb történelmi értéke volt.  

A város polgárai természetesen nehezen nyugodtak bele ezekbe a változtatásokba, és kérték a régi nevek visszaállítását. A város vezetése a 60-as években felülvizsgálta elődeinek döntéseit, és rendezte az utcaneveket, bár akkor még nem sikerült teljes mértékben [Zsdánov vagy Bethlen Gábor? – utcanevek visszaállítása (1960-as évek)]. 1969-ben elkészült a várostörténeti értékeket hordozó „védett utcanevek” listája is, melyeket a hivatalos határozat szerint a későbbiekben már nem lehet megváltoztatni.

Az 1970-es években először Nyírszőlőst egyesítették Nyíregyházával, majd Orostól és Nagykállótól több lakott területet, végül Orost is a megyeszékhelyhez csatolták. Ezeknek a településeknek az utcanevei között nagyon sok egyezett nyíregyházi utcanevekkel,  s ezeket meg kellett változtani. Erről szól a Dózsa Györgyök, Petőfi Sándorok, Kossuthok… – névváltoztatások névazonosság miatt (1970-es ’80-as évek) c. rész.

A könyv következő része az 1970-es és 1980-as években hihetetlen mértékben gyarapodó város utcanévadási szokásait, sajátosságait elemzi [Hogyan lesz a Galagonyából Szűrszabó? – az 1970-es és ’80-as évek névadásának tendenciái (1969-től a rendszerváltásig)], majd bemutatja a rendszerváltás utáni, 1990-es újabb nagy névváltoztatási hullámot [Marx Károly helyett Virágfürt – újabb névváltoztatások (1990)]. Végül az elmúlt harminc évben született belterületi neveket vizsgálva azt a következtetést szűri le, hogy Nyíregyháza vezetői a város fejlesztése, rendezése, szépítése mellett az utcanevek megállapításában is az igényességre és az egyediségre törekedtek és törekednek [Kurucok, huszárok, gépészmérnökök – a mai Nyíregyháza közterületi névadásának jellemzői 1990-től napjainkig].

Végül tárgyalja azokat a névváltoztatásokat, melyekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. §-ában foglalt rendelkezés értelmében 2015-ben hozott határozatot Nyíregyháza közgyűlése [Háromszék újra Nyíregyháza térképén – a legújabb névváltoztatások].  Ennek során 12 olyan utcanevet változtattak meg, illetve egyet megszüntettek, melyek a XX. századi önkényuralmi rendszerhez kötődtek, és az 1990-es névváltoztatásokból kimaradtak.

Ezek után olvashatunk még a város kerületi beosztásainak történetéről, a házszámozási szokások alakulásáról, valamint a külterületen lévő tanyabokrok elnevezésének alakulásáról is [Nyíregyháza kerületi beosztási és a házak számozásának rendje; Bokortanyák].

 A kiadvány második, terjedelmesebb része, az UTCANÉVLEXIKON (131-403. oldal) a betelepítés óta eltelt közel 270 év valamennyi belterületi nevét betűrendben, szócikkek formájában tartalmazza. A már nem élő, történeti nevek dőlt betűvel szerepelnek a betűrendbe szedett nevek között. A ma is használatos 1241 nevet pedig álló félkövér betűvel jelöli a lexikon, s ez alatt a címszó alatt taglalja az adott közterület minden információját. Először az utca, tér stb. korábbi neveit sorolja föl időrendben, korabeli helyesírással, a hivatalos határozatszámra vagy a térképen való első előfordulás évszámára való hivatkozással, valamint utal az utca hosszának esetleges változására. A következő információ a közterület pontos lokalizációja (honnan nyílik, hová torkollik az utca, mely utcákat keresztezi, melyekkel párhuzamos stb.) Ezután megismerhetjük a régi elnevezések és a mai elnevezés magyarázatát, keletkezésük történetét, az esetleges névváltoztatások okát, körülményeit, a helyhez, illetve a névhez fűződő egyéb fontos információkat szintén hiteles adatokra, szakmunkákra való hivatkozással. A szócikk végül – ha személyről vagy kevésbé ismert fogalomról van elnevezve a közterület – röviden bemutatja a névadót, illetve definiálja a szó jelentését is.

A könyv részletes jegyzéket tartalmaz a felhasznált szakirodalomról, az adatgyűjtéshez használt ötven térkép fellelhetőségi és könyvészeti adatairól, a szövegben alkalmazott különböző jelek, rövidítések feloldásáról.

A kötetet a tartalomhoz kapcsolódó régi városi képeslapok és térképek, térképrészletek illusztrálják.

---------------------------------------------------------------------------------------------

50 éve kezdtek kinőni a házak a földből a Jósavárosban.

Építők napja alkalmából emléktáblát avattak június 6-án, vasárnap Nyíregyháza legnagyobb lakóterületén. Ezzel állítottak emléket mindazoknak (tervezőknek, építészeknek, az építésvezetőnek és az építőknek, akik 1971-78 között felépítették a Jósavárost.

♦

 Az eseményen Végh József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara elnöke köszöntötte a vendégeket, felidézve, hogy az emléktábla ötlete egy közgyűlésükön merült fel, Seres Antal, a Szabolcs Megyei Állami Építőipari Vállalat volt igazgatója, korábbi kivitelező javaslatára.
Az ünnepségen a többi között beszédet mondott Szabó Tünde Sportért felelős államtitkár, országgyűlési képviselő, aki itt nőtt fel, Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, aki itt lakott ifjú házasként albérletben, Nagy Szabina önkormányzati képviselő, aki kisgyermek kora óta itt él, Seres Antal, SZÁÉV volt igazgatója és Kulcsár Attila DLA, Ybl-díjas építész.

A hozzászólók felidézték az akkor még XVII. számú lakókörzet építését a kezdetektől, amikor megérkeztek ide debreceni házgyár vasbeton elemei, napjainkig. Az építkezésnek is köszönhető, hogy meg tudta duplázni lakosságát a szabolcsi megyeszékhely, s juthattak itt korszerű lakáshoz a családok ezrei.

A lakótelep elnevezésére a tanács még az építés megkezdésének évében, 1971-ben pályázatot írt ki, melynek nyertese Dienes Ö. István nyugalmazott műszaki ügyintéző, hímeskerti lakos volt. Így lett a 30 ezresre duzzadt lakótelep névadója a szeretve tisztelt, legendás Jósa András (1834-1918) Szabolcs vármegye egykori főorvosa.

A táblát Szabó Tünde és Nagy Szabina leplezte le, Seszták Oszkár koszorúzta meg.

Az avatást követő, építők napi ünnepségen Bíró László fújta el az 50 évet jelképező gyertyát, majd megköszönte a jósavárosiaknak, hogy megőrizték és szeretik a lakótelepet. A SZÁÉV építésvezetőjeként ő volt az, aki az építés éveiben mind a 3000 lakásban legalább egyszer járt, hogy ellenőrizze, hogya kivitelezés során minden a legnagyobb rendben legyen.

 A gyertya tervezője és készítője pedig egy építészből lett cukrász volt, aki a tálcára egy terepasztalt varázsolt a Jósaváros épületeivel.

                                                                                                                                                                                                                            Cservenyák Katalin

                                                                                                  (https://szabolcsihir.hu/helyben-jaro/2021/06/tisztelet-az-epitoknek-emlektablat-avattak-nyiregyhazan)

Az emléktáblát a Sz.-Sz.-B. Megyei Területi Építészkamara és a Nyíregyházi Városvédő Egyesület közösen állította.

Cservenyák Katalin, a Városvédő Egyesület elnöke személyes hangú beszédben szólt az ünnepélyes alkalom résztvevőihez.

Még egyetemista voltam, amikor egy nap összetalálkoztam az Ungvár sétányon a Kelet-Magyarország egyik akkori fotósával. Váltottunk pár szót, majd magával húzott a sétány elejére, az 1. számú ház elé.

Ha még nem éltél itt, nem is vagy igazi nyíregyházi – mondta, és mutatta, hogy itt ahány ablak, annyi lakás van.

Kikértem magamnak. Hogy ne lennék nyíregyházi, hisz két dédnagyapám is nyíregyházi volt, egyik készítette a Nyírvízpalota gyönyörű kovácsoltvas korlátjait és díszeit, másik pedig Kölnből Nyíregyházáig vándorolt, hogy megtalálja élete párját. Csodás hangja miatt hiába hívták a Milánói Scalába, ő maradt. Ha pedig énekelni támadt kedve, hát dalra fakadt az ékszerbolt nyitott ajtajánál, alkalmi közönsége nem kis örömére.

Nem gondoltam, hogy miskolci férjemmel néhány év múlva itt fogok lakni, a 11. emeleti mosókonyhából kialakított, egyik szolgálati férőhelyen, a 188. számúban. Azért nem nevezték lakásnak, mert annak kicsi volt. Mégis: ez a 189 lakásból álló tömb – melyben egy kis falu lakossága elférne - jelentette sok fiatal számára a lehetőséget az önálló életkezdésre.

 Életem egyik legszebb időszaka mindörökre a Jósavároshoz köt. 1985 márciusában itt csendült fel először a Nyíregyházi Városi Televízió szignálja. Itt volt olyan kiépített kábelhálózat, amely lehetővé tette, hogy a város széles közönsége, kb. 30 ezer ember otthonába kopogtasson minden hónap első hétfőjén műsorával az ország egyik legrégebbi közösségi televíziója. Kamerával jártuk Jósaváros utcáit, bemutatva az itt élők hétköznapjait, gondjait és örömeit, a fontosabb eseményeket, köztük a Jósavárosi Napokat, mely az Ungvár sétányra csalogatta a lakónegyed apraját, nagyját.

 S bár ma az építőket ünnepeljük, ejtsünk szót a névadásról, névadóról is. A Kelet-Magyarország 1971. szeptember 21-i számában hirdetett pályázatot a városi tanács az akkor még XVII-es számú lakókörzet elnevezésére.

Sok ötlet érkezett, végül a nyertes a „Boldog ember” jeligével beküldött pályázat lett, a névjavaslat a Jósaváros volt. Második díjat ítéltek oda az „Anonymus” jeligével beérkezett Erdőmellék, harmadik díjat kapott az „Első polgármester” jeligével beérkezett Inczédi-város elnevezés. Az 1. és 3. név javaslattevője Dienes Ö. István nyugalmazott műszaki ügyintéző, hímeskerti lakos volt,

 S hogy miért Jósa András? Szabolcs vármegye egykori főorvosa életének túlnyomó részében azért küzdött, hogy az emberek egészséges körülmények között, szép természeti környezetben éljenek és lakjanak. Az 1834-1918 között élt orvos alapozta meg megyénkben az ivóvízellátást, fúrott kutak létesítésével, szervezte meg a gyermekvédelmet, a kötelező gyógykezeltetést, követelte az egészségtelen cselédlakások felszámolását, építtetett a szegények, elhagyottak számára otthonokat; a megye összes kórházának építése az ő szervező munkájának köszönhető. Sürgette a fásítást, az erdő védelmét, Sóstófürdő fejlesztését.

Nemcsak szóban hirdette a természetközelségű, egészséges lakások építésének fontosságát, hanem éppen ott, ahol ez a XVII. lakókörzet kezdődik, a Garibaldi utca szegletén a „Jósa-vityillót”, majd az egészséges víz ügyének előmozdítására saját költségén létesítette a „Jósa-kutat” a Sóstói út másik oldalán.

A később felépült Jósaváros több ezer családnak nyújtott egészséges, korszerű lakást, a vidékről a városba költözőknek megélhetést.

 Így érthető, hogy a városvédő egyesület egy olyan lakótelepen társ emléktábla állításában, ahol minden betonból épült. Nincs ebben semmi ellentmondás.

Célunk Nyíregyháza természeti és épített értékeinek védelme, megőrzése, korszerű és esztétikus fejlesztésének elősegítése, a tájhoz – a történelemhez – a településszerkezethez illő szépítése, csinosítása, a helyi hagyományok ápolása.

Ebbe pedig pontosan belefér az erdő tapintható közelségében fekvő Jósaváros. A Sóstói-erdő közelében a házak szellősen épültek, köztük zöldellő parkok gondoskodnak az élhető környezetről, rengeteg fát ültettek a lakók is, melyeket óvnak, gondoznak. Itt közel az iskola, óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő, az üzletek, játszóterek, sportpályák.
Mi ezt az élhető városrészt védjük és szeretjük. Őrizzük meg ilyennek, s törekedjünk arra, hogy még szerethetőbb legyen. Tisztelet a tervezőknek és építőknek.
Köszönöm a figyelmet.

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

Az emléktábla-avató ünnepségről Hudivók Róbert, a Városvédő Egyesület tagja készített fotókat. 

Kovács Ferenc Nyíregyháza MJV polgármestere Facebook-oldalán számolt be a város két szépen felújított épületéről.

Bessenyei tér

"Javában készül a Kulturális Negyed új attrakciója, a Szindbád – a Kállay-ház és a színház között, mely a pandémiás helyzet függvényében tavasszal megnyithat. Örülök annak, hogy a Bessenyei és Benczúr terek alkotta rekreációs övezet újabb látványossággal, különleges közösségi térrel gyarapodik, benne színháztörténeti múzeummal, interaktív élményelemekkel, étteremmel, kávézóval. S annak is, hogy a Kulturális Negyed lassan bekerül a köztudatba, számos értékével. Ahogy korábban fogalmaztam: régi álmom volt, hogy legyen egy Kulturális Negyede Nyíregyházának. Még két-három évvel ezelőtt is kicsit megmosolyogtak emiatt, mára azonban szépen körvonalazódik és örömmel hallom vissza, hogy sokan látják ugyanígy." A szöveg forrása: https://www.facebook.com/Dr.Kovacs.Ferenc.politikus (2021. február 20.)   

Bocskai utca – Kálmán utca sarka

"Egy újabb leromlott, helyi védettséget élvező épület született újjá az erre vonatkozó programom részeként, megmentve épített örökségünk egy darabját. A régi helyére a homlokzatán a 100 évvel ezelőtti stílusjegyeket eredeti formájában viselő, új, modern elemeket is alkalmazó, de utcafronti kialakításában a meglévő épületekhez és a városképhez illeszkedő, 21. századi igényeket is kielégítő Szolgáltatóház került." A szöveg forrása: https://www.facebook.com/Dr.Kovacs.Ferenc.politikus (2021, január 19.)

                                                                  (Fotók: Urbán Terézia)

"Befejeződött a nyíregyházi evangélikus nagytemplom felújítása. Az 1784-86-ban Giuseppe Aprilis olasz építész tervei alapján épült nagytemplom volt Nyíregyháza első, és hosszú ideig egyetlen műemléke (a békéscsabai után) az ország második legnagyobb evangélikus temploma.

Renoválása 2020-ban kezdődött el, így hónapokig zárva tartott, nem is lehetett látogatni. Ráfért már a felújítás Nyíregyháza 1. helyrajzi számú épületére, s a képek tanúsága szerint gyönyörű lesz."  https://szabolcsihir.hu/helyben-jaro/2021/01/nezze-milyen-csodas-lesz-a-nyiregyhazi-evangelikus-templom?fbclid=IwAR2q6z80dqF50FrITq5Jny3fLPgdTxlHnpCC6vdZb6VJuMIzInf7nm6bjQs

A templom bejárati boltíveit ezentúl négy falikar fogja megvilágítani, melyeket a Nyíregyházi Városvédő Egyesület tagja, Martinovszky István készített el a templom eredeti falikarainak mintájára. A felszerelés munkálatát és az új világítótestek első meggyújtását elnökségi tagunk, Leviczky Zoltán örökítette meg. 

A napokban fejeződött be a Hősök terén álló villamoskocsi felújítása, melyet a tulajdonos Szaszala család, valamint  Krizán Attila és Májer Attila helyi vállalkozók önköltségen végeztek el. Az ipari műemlékként nyilvántartott villamos szerepel a Nyíregyházi Értéktárban is.

E nem mindennapi nevezetesség Hudivók Róbertnek, a  Nyíregyházi Városvédő Egyesület tagjának köszönhetően  nyáron és kora ősszel a városlakók és a turisták számára is látogatható. Kimutatása szerint az elmúlt 6 esztendőben a 165 nyitvatartási napon több mint 35 ezren jártak a villamosban.

Most, az ünnepek közeledtével az arra sétáló gyerekeket kedves meglepetés várja: egy Mikulás az ablakban, mely gombnyomásra integet.

(Forrás: https://szon.hu/kozelet/helyi-kozelet/almaban-csonget-egy-kicsit-az-ujjavarazsolt-nyiregyhazi-villamos-4658134/)

(Fotó: Urbán Teréz)