MESÉLŐ NYÍREGYHÁZA VÁROSVÉDŐ FÜZETEK 34.

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület újabb könyvbemutatójára gyűlt össze a közönség a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban április 15-én. Az 1956-ban tragikusan fiatalon elhunyt nyíregyházi születésű Hegedüs Istvánról írt kiadványt Komiszár Dénes a sportoló születésének 100. évfordulójára emlékezve. A bemutatón részt vett Hegedüs Andrea, az öttusázó lánya, két másik családtag, valamint Pécsi Gábor, a Magyar Öttusa Szövetség volt főtitkára. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Baracsi Endre, a Vármegyei Közgyűlés alelnöke is.

A jelenlévőket Szokol Tibor alelnökünk köszöntötte, majd Hegedüs Andrea fejezte ki háláját édesapja emlékének ápolásáért. Ezután Benke Márk előadóművész Bory Zsolt szép versét olvasta föl a Bujtosról, mely több Nyíregyházáról induló sportoló kedvelt helyszíne volt. Ezt követően Komiszár Dénes mutatta be Hegedüs István életét gazdag fotóanyaggal illusztrálva. Beszélt a füzet ötletének megszületéséről, Hegedüs István családjáról, a sportoló életéről, sportpályafutásáról, eredményeiről és arról is, hogyan került a férfi szépen kidolgozott alakjáról készült grafika az 1948 és 1992 között forgalomban lévő 20 forintos bankjegyre.  S felidézte azt az 1956. október 24-i tragikus reggelt is, amikor az edzőként dolgozó Hegedüs Istvánt egy ávós sortűz eltalálta, miközben tanítványaihoz igyekezett az uszodába. A kiadvány szerzője számos képpel illusztrálva bemutatta azt is, hogyan ápolja az utókor Budapesten és itt, Nyíregyházán is Hegedüs István emlékét, melynek egy újabb bizonyítéka ez a füzet. Megjelentetéséért és az anyagi támogatásért köszönetet mondott a Városvédő Egyesületnek, külön is Cservenyák Katalin elnök asszonynak azért a munkáért, mellyel szervezte, összefogta a füzet elkészülését és kiadását.

Pécsi Gábor az Öttusa Szövetség nyugalmazott főtitkára olyan emlékeket osztott meg a hallgatósággal, melyeket neki meséltek el Hegedüs Istvánról egykori tanítványai, s beszélt a 2003. október 22-én felavatott szobor megszületésének történetéről, mely a Testnevelési Egyetem udvarán őrzi Hegedüs István emlékét.

Végül Szokol Tibor, a Városvédő Egyesület alelnöke szintén személyes emlékeket elevenített föl Hegedüs Istvánnal kapcsolatban, majd bezárta a rendezvényt. 

Urbán Teréz

Fotók: Urbán Teréz

MESÉLŐ NYÍREGYHÁZA. VÁROSVÉDŐ FÜZETEK 33.

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület 2024. március 25-én tartotta legújabb füzetének bemutatóját, mely Váci Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából jelent meg. A Mesélő Nyíregyháza Városvédő Füzetek 33. darabját Simonics Borbála egyesületi titkár szerkesztette, felelős kiadója dr. Daragóné Cservenyák Katalin elnök.

A Burattino Bábszínházban összegyűlt közönségnek Simonics Borbála elmondta, hogy a szigorú terjedelmi korlátok ellenére is arra törekedett, hogy a kiadványban egy olyan portré rajzolódjon ki, melyben megjelennek Váci Mihály emberi és költői pályafutásának legfontosabb mozzanatai, de olyan részletek is, melyek kevésbé vagy egyáltalán nem voltak ismertek az olvasók számára (pl. az 1956-os naplója). A tartalmi és esztétikai szempontból is nagyon igényes kis füzetben az életrajzhoz kapcsolódó fotók mellett szerepel Váci Mihály két saját rajza is.

A kiadvány bemutatása után Urbán Terézia beszélt röviden a lektorálás során fölvetődött kérdésekről, majd a közönség megtekinthette a Fáklya c. filmet, melyen Baranyi Ferenc, a költő pályatársa beszélgetett Váci Mihállyal, illetve neves magyar művészek (Avar István, Berek Kati, Koltai János) tolmácsolásában hangzottak el Váci Mihály versei.

A filmvetítést követően dr. Dámné dr. Rácz Magdolna főmuzeológus, irodalomtörténész Váci Mihály prózai írásainak nagyon szép interpretálásával követte végig a költő életének legfontosabb állomásait. A rendezvényt Benke Márk előadóművész zárta egy Váci-próza és -vers lebilincselő előadásával.

  Urbán Teréz

Fotók: Mikó Dániel és Urbán Terézia

December 20-án a sóstóhegyi Szabó Lőrinc Tagintézményben ünnepélyesen is átadtuk  Schmidt Sándor fafaragó művész „Család” c. alkotását. A gyönyörű faragott falat, mely korábban a Nyíregyházi Városvédő Egyesület Dózsa György utcai irodáját díszítette, egyesületünk ajándékozta az iskolának. Az ünnepségen dr. Daragóné Cservenyák Katalin elnök asszony mondott avató beszédet.

Kedves Felnőttek, kedves Gyerekek!

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület nevében szeretettel köszöntök mindenkit abból az alkalomból, hogy immár hivatalosan is a Szabó Lőrinc iskolának ajándékozzuk Schmidt Sándor népi fafaragó, a Népművészet Mestere alkotását.

Schmidt Sándor a kárpátaljai Huszton született 1942-ben, majd szüleivel Vásárosnaményba költöztek. A fafaragás hamar szenvedélyévé vált. Az 1972-ben indult sárospataki fafaragótábor egyik alapítója, ekkortól vált élete részévé a fafaragás. A vásárosnaményi fafaragótábort 30 éven át vezette. Az itt készült munkák bemutatására galériát hoztak létre Vásárosnamény településrészén, Vitkán.

Több hazai kiállítása mellett alkotásait számos helyen mutatták be határainkon túl is: Franciaországban, Dániában, Németországban és Monacóban. Munkái láthatók intézményekben, közterületeken: megyénkben a többi között Záhonyban, Nyírbátorban, Gergelyiugornyán. de Németországban, Finnországban, Franciaországban és Japánban is.

Mintegy húsz évig díszítette egyesületünk korábbi irodáját az itt látható műalkotás, melyet a Népművészet Mestere ajándékozott a városvédőknek. Ő egyébként tagja is volt az egyesületnek.

Miután kisebb bérleménybe költöztünk, nem tudtunk méltó helyet biztosítani az alkotás számára, ezért úgy döntöttünk, elajándékozzuk. Nem volt kérdés, hogy a legjobb helyen ebben az iskolában lesz. Ebben az iskolában, ahol korábbi elnökünk, Labossa Gusztáv nyugdíjazásáig tanított. Guszti bácsi alapításától tagja volt az egyesületnek, melynek 1997-től 2010-ben bekövetkezett haláláig elnöke lett. Fáradhatatlan és elkötelezett, megszállott városvédő volt, akinek tevékenységét 2005-ben Forster Gyula-emlékéremmel ismerte el a nemzeti kulturális örökség minisztere. Azt vallotta: nemcsak nézni, észre is kell venni a múltat.

Ami azt is jelenti: amikor ebben a gyönyörű városban sétálunk, álljunk meg egy-egy percre, emeljük tekintetünket a település arculatát meghatározó épületekre, és emlékezzünk tisztelettel elődeinkre, akik ezeket megtervezték, felépítették.

Ennek az alkotásnak a címe: Család. A család, amely az életünkben legfontosabb személyeket jelenti. Anyát, apát, testvért, nagymamát, nagypapát, és a tágabb rokonságot. Azoknak az embereknek a csoportját, akikre életünk folyamán jóban, rosszban mindig számíthatunk. Akik feltétel nélkül szeretnek bennünket.

Azt kívánom, hogy amikor rápillantotok erre a falra, mindig a szeretteitek jussanak eszetekbe. Szeressétek ezt a falat olyan szeretettel, mint amilyennel mi ajándékoztuk nektek.

Kívánok békés karácsonyt és sikerekben gazdag új évet.

Fotó: Simonics Borbála

Szomorúan értesültünk a Nyíregyházi Városvédő Egyesület alapító tagjának, a Kelet-Magyarország egykori főszerkesztőjének, Kopka Jánosnak haláláról.

Nyugodjék békében! Emlékét kegyelettel megőrizzük.

https://www.szon.hu/helyi-kultura/2023/12/bucsu-kopka-janostol?fbclid=IwAR0E4MwWLexVmWgxtLG2ro4y0mYroOXbl5QXpkVKErqGbCfXwlH9dvmFPa0

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület „Beszélgessünk régi időkről!” című sorozatának idei utolsó előadását Ilyés Gábor, egyesületünk tagja, a város neves helytörténésze tartotta november 21-én. A Burattino Bábszínház előadóterme zsúfolásig megtelt, mely azt bizonyítja, hogy mind a téma, mind az előadó személye igen kedvelt a város lakossága körében.

Ilyés Gábor ezúttal is – akárcsak a tavaszi előadásán – Nyíregyháza ma már nem létező épületeit keltette életre azáltal, hogy gazdag képanyaggal, dokumentumokkal szemléltetve bemutatta történetüket, sorsukat, illetve azt is, hogy mi van most a helyükön. Ez alkalommal is tíz, egykor jelentős, de már eltűnt épület történetét kísérhette végig a közönség a színes, informatív, interaktív előadáson. Először két szakrális épületről, az 1873-ban elbontott református templomról és az evangélikus csűrtemplomról hallottunk érdekes adalékokat, majd a híres Nagyvendéglő, a Városi Kórház, az úgynevezett Lichtenberg-sarok, a  két római katolikus iskola és az Érseki Szent Imre Internátus története következett, míg végül a mai Országzászló téren állt közkedvelt virágcsarnok és a Jókai téri autóbusz-állomás hosszabb-rövidebb „életútjának” bemutatása zárta a sort.

Ilyés Gábor azt is elmondta, hogy könyvet szándékozik írni Nyíregyháza egykori, ma már nem létező épületeiről. Érdeklődéssel várjuk a kiváló helytörténész újabb munkáját. 

U. T.

Fotók: Urbán Teréz

2023. november 9-én ismét rendkívüli közgyűlést tartott a Nyíregyházi Városvédő Egyesület. Fő napirendi pontja az  alapszabály módosítása volt, ugyanis az  Egyesület székhelyváltozásának átvezetését ehhez a feltételhez kötötte a bíróság.

A módosításokat a 2016 óta született  magasabb szintű jogszabályok életbe lépése, a velük való jogharmonizáció tette szükségessé.

A szövegmódosításokat jogász tagtársunk, dr. Kádár Csaba útmutatásai  alapján végeztük el és terjesztettük elő jóváhagyásra a közgyűlés elé.

A jelenlévő egyesületi tagok a módosításokat egy tartózkodás mellett elfogadták.

(Fotók: Urbán Teréz)