Az alábbi sorok írója honlapunk egyik korábbi írásához szólt hozzá, de úgy gondoltuk, a téma, amelyet érint, megérdemli, hogy önálló írásként, ha úgy tetszik, vitaindítóként, gondolatébresztőként közzétegyük. (Közben e-mailen fotókat is kaptunk a szerzőtől, így azokkal illusztráltuk - a szerk.)

"Szomorúsággal tölt el, hogy a parkrendezés előtt nem kérdezték meg a fákat és egyéb növényeket, kéritek-e a sármentes megközelítéseteket. Aki növényekkel közvetlen kapcsolatban van, az tudja, hogy a növényélethez nagyon sok összetevőre van szükség. Többek között egészséges élőtalajra, ahol láthatatlan segítőtársak dolgoznak milliószám. Rájuk azért van szükség, hogy megfelelő talajösszetétel mellett segítsenek egymáson a megfelelő táplálék fölvételében, átadásában, feldolgozásában, stb.

A városban az utóbbi években - különösen ebben az évben - óriási élőtalaj rombolás történt, ami nagyon megrövidíti a díszítő értékű, mikroklímánkat segítő, több évtizedes fák életét. Sajnálom, hogy itt képeket nem tudok föltenni, már csak azért is, hogy városvédő gondolkozásomat megértsék. Többszöri fényképes illusztrálással elküldött levelemre a városvédőknek és illetékes városi vezetőknek írtam és kértem, hogy nyugodtan vonjanak be hozzáértő, környezetvédő és környezetet értő szakembereket. Jómagam is felajánlottam a segítségemet. Válaszra sem méltattak. A "bebörtönzött" fák szenvednek, mert akkor nőttek ilyen nagyra, amikor még élő termő talaj és megfelelő állt rendelkezésükre. Érthetetlen, hogy arasznyi távolságra bebetonozott, körgyűrűzött fák, majd bitumennel beöntött járda elkészülte után (pl. a Rákóczi úton) hogyan és meddig tudnak "élni"? A Rákóczi út esetében a körbe betonozást megelőzte a vastagabb gyökerek levágása, hogy a kis betonkeretet oda tudják helyezni, és szintben legyen a területtel. Ez már kimeríti a fák jogait védő rendelet előírásait kedves hozzáértő, városvédők.
Üdvözlettel: Erdősi Bálint környezetgazdálkodási szakmérnök"