A szarvasi csizmadiamesterről elnevezett utca

„Tallózzunk mezején régen volt, dolgos időknek. / Ősök jönnek elém, homokon várost alapítók”- dr. Vietórisz István Tirpákok című eposzának e kezdő verssorai is eszünkbe juthatnak a Városalapító atyák szoborkompozíciójának szemlélésekor. Nagy Benedek szobrászművész 2001-ben leleplezett alkotásán Petrikovics János alakja is felfedezhető.

Ahonnan a vonatok indulnak és ahová befutnak

1928-ban rendezték a vasútállomás előtti teret. Ekkor a Nyírvidék tudósítója egy szobor létesítésének a tervéről is beszámolt: „A terv szerint Nyíregyháza alapításának tényét a bevándorló és a modern Nyíregyháza alapját lerakó telepesek érkezését ábrázolná az új szobor. Impozáns lovas, szekeres szoborcsoportozatra gondolunk, amely azt a jelenetet ábrázolná, mikor az első telepesek megjelennek Nyíregyházán”.  Sajnos anyagiak hiányában nem vált valóra a terv.

Várostelepítő őseink nyomában

A Szarvas utca páratlan oldalának elején egy sziklatömbre erősített bronztáblán gróf Károlyi Ferenc, a város egykori földesura által 1753-ban kiadott pátenslevél sorai olvashatók: „…adom tudtára az mindeneknek, kiknek illik ezen pátensemnek rendében, hogy ns. Zabolcs vármegyében lévén én nékem Nyíregyháza és Cserkesz nevű pusztám, melynek impopulatióján igyekezvén, azért az, kiknek fog tetszeni ezen írásomra bízvást jöhetnek”.

A Morgó kocsmáról elnevezett temető és utca

Halottak napján megtelik emlékezőkkel az Északi temető, közismertebb nevén a Morgó. A temetőnek e közhasználatban forgó elnevezése visszavezethető a francia morgue (halottasház) kifejezésre is, valószínűbb azonban, hogy a közelben lévő egykori kocsmáról kapta nevét, ahogyan azt a gyászjelentésekben, újsághírekben is írták: „Morgó melletti temető”.

Amikor a Luther tér Malinovszkij nevét viselte

Egy rövid közjáték volt csak a Luther tér életében, amikor nyolc éven át Malinovszkij nevét volt kénytelen elviselni. A Szovjetunió marsallja 1944–45-ben a 2. Ukrán Front parancsnokaként vett részt a magyarországi harcokban, majd hazánk megszállásában.

„Ennek a városnak voltam az írója…”

135 évvel ezelőtt Krúdy Gyula anyakönyvébe születése helyéül a Kállói utcát írták be. Halála után öt évvel már Szent István nevét viselte egy rövid ideig az utca, majd 1950-től a rendszerváltozásig a Vörös hadsereg a névadó. Az utca Krúdy nevét is hirdethetné, hiszen itt látta meg a napvilágot, ide járt iskolába és itt vette kezdetét írói pályája is, azonban tisztelői 1936-ban úgy döntöttek, hogy a Sóstói útból nyíló csendes utcát nevezik el róla.