Freskómentés a "nagy Csemegéből"

XV. rész: 2001

Ebben az évben ismét országos találkozó megrendezésére készült az egyesület. (Az országban ekkor még egyedüliként Nyíregyháza vállalkozott arra, hogy második alkalommal adjon helyet a találkozó lebonyolítására.) Az év első levelében arra buzdítják a tagokat, hogy segítsenek az ország 250 pontjáról érkező településvédők vendéglátásában. Ötleteket, felajánlásokat, szponzorok keresését várják, hogy a vendégek jó hírét vihessék az egyesületnek, a városnak. Továbbra is szorgalmazzák, hogy a Nyírvízpalota kupolájára kerüljön vissza a réti sas, az evangélikus templom elé 4 darab pásztorbotos közvilágítási oszlop felállítását, továbbá épületek és szobrok díszkivilágítását tervezik.

Egy alszámla nyitásával segítették a Nyíregyházáról elhurcolt postások emlékére állítandó emléktábla megvalósítását, melyet a nyíregyházi 1. sz. Körzeti Postahivatal kezdeményezett. (Nagy Lajos Imre alkotását november 2-án le is leplezték.)

Február 16-án kelt levélben javaslatot juttattak el Tóth László főépítészhez a város polgárházainak védelmével kapcsolatosan. Az egyesület a teljesség igénye nélkül felmérte a város polgárházainak egy részét és azokat fényképeken megörökítette. (A dokumentációs anyagot Názon Gyula készítette.) Kérik az Önkormányzatot, hogy helyezzék rendelettel helyi védelem alá a felsorolt épületeket. „A helyi építészeti érték térképvonala különösen jól kijelölhető a Kiss Ernő utca – Benczúr tér – Bessenyei tér, továbbá a Bethlen Gábor – Pacsirta – Árpád utcák által határolt területen. Jelentős utcafronti érték van a Szent István, Bocskai, Bujtos, Dózsa György, Nádor, Szarvas utcákban. Sajnos a jellegzetes utcák építészeti értékébe történt beavatkozások a legértékesebb utcafrontokon okoztak károkat. A további homlokzat megváltoztató átalakításokat ne engedélyezzék!”

Március 14-én Ilyés Gábor, valamint a Szent Imre Katolikus Gimnázium diákjainak a közreműködésével megemlékezést tartottak az Északi temetőben a nemzeti ünnep alkalmából.

Épített örökség

Április 3-án ismét a városunkról szerveztek beszélgetést, ezúttal Nyíregyháza épített öröksége (műemlékvédelem, városvédelem, helyi érték) témában. A beszélgetést vezette Szatmári István, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlék Felügyeleti Igazgatóságának vezetője, beszélgetőtársai pedig munkatársa Szatmáriné Mihucz Ildikó és Tóth László városi főépítész voltak. A beszélgetés aktualitását az adta, hogy a város épített környezetének, helyi értékeinek védelmére rendeletet készült alkotni.

Május 27-én, a Hősök napja alkalmából a Hősök temetőjében tartott megemlékezésen Bíró Andor mondott emlékező beszédet.

Városvédő fiatalok

Május 30-án tartotta az egyesület éves közgyűlését. Az országos találkozóra való tekintettel a kötelező tisztújítást a decemberi közgyűlésre halasztották. Választottak viszont új választmányi és ellenőrző bizottsági tagokat. A választmány tagja lett Hudivók Róbert, míg az ellenőrző bizottság tagjai dr. Fekete Zoltán és Szokol Tibor. A közgyűlés hosszasan foglalkozott még az országos találkozó előkészítésével.

A Takarékpalotában bankfiókot üzemeltető OTP Bank Rt. egy új, területbővítéssel járó ügyfélszolgálati helyiséget alakított ki azon a helyen, ahol egykor a „nagy Csemege” volt (a Kossuth térre nyíló, kettéágazó szárnyban). A bolt falait egykor Gáborjáni Szabó Kálmán hét freskója díszítette. Az 1951-ben készült alkotásokból már csak egy maradt, ami az átalakítás miatt veszélybe került. A freskót az egyesület kitartó szervező munkájának köszönhetően sikerült megmenteni. Az Önkormányzat anyagi támogatásával és az OTP Rt. engedélyével június 15-én levették a freskót. (Az alkotást 14 darabra vágták és a vastag hordozó felülettel együtt vették le a falról, majd restaurálásra Budapestre szállították. A leszedését és a restaurálását Czimbalmos Attila és Maszelka János restaurátorok végezték.)

Városvédő fiatalok

A nagy országos találkozó előtt, július 30-tól augusztus 6-ig a városvédő fiatalok országos nyári táborának a megszervezésében és lebonyolításában is segédkeztek. A 39 fiatal a délelőtti órákban a Múzeumfaluban serénykedett Nagyné Bősze Katalin vezetésével, míg a délutánok folyamán strandolással, a Vadaspark meglátogatásával, kézműves foglalkozásokkal és kirándulásokkal pihenték ki a munka fáradalmait.

A Város és Faluvédők Szövetsége XX. Országos Találkozójára és Közgyűlésére augusztus 15. és 18. között került sor. A találkozót augusztus 16-án, a Nyíregyházi Főiskola előadótermében nyitották meg. A résztvevőket köszöntötte Labossa Gusztáv, az egyesület elnöke, dr. Balogh Árpád a Nyíregyházi Főiskola rektora, dr. Szabó Péter a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium h. államtitkára, dr. Helmeczi László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés Elnöke, Csabai Lászlóné polgármester és S. Hegedüs László a Város és Faluvédők Szövetségének elnöke. A köszöntők után plenáris ülés következett, melyen dr. Nagy Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője az új műemlékvédelmi törvény életbelépése után bekövetkezett változásokról beszélt. Rövid szünet után a szekciókat bemutató előadások hangzottak el, majd ebéd után a szekcióülések következtek. A résztvevők négy szekcióban tanácskozhattak: 1. A jövő a jelen természetes gyermeke (szekció elnök: dr. Hanusz Árpád); 2. Az épített környezet védelme, katasztrófavédelem (elnök: Hidegkuti László); 3. Civil szervezetek és az épített környezet védelme (elnök: dr. Sipos László); 4. Nemzetközi tapasztalatok testvérvárosainkban (elnök: Almássy Katalin). A szekcióülések után autóbuszos városnézés következett. Este a Kodály Zoltán Általános Iskola dísztermében fogadást rendeztek, amelyet megtisztelt jelenlétével dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök úr is. Ekkor került sor a Podmaniczky-díjak átadására is. A kitüntetettek között szerepelt Merza Péter építészmérnök, akit az egyesület javasolt e megtisztelő díjra.

Emléktábla a Fürdőházon

A találkozó harmadik napján Dombrádra utaztak a találkozó résztvevői, ahol lebonyolították az Országos Szövetség tisztújító közgyűlését. Ekkor választották a Szövetség elnökévé Ráday Mihályt, míg tiszteletbeli elnök lett S. Hegedüs László. Az Országos Választmány tagságában dr. Fodor Józsefet Labossa Gusztáv váltotta fel. A közgyűlés után városnézés volt, majd egy Tisza-parti ebéd után kisvonattal utaztak a résztvevők Sóstógyógyfürdőre, ahol a Szövetség frissen megválasztott elnöke leleplezte a felújított fürdőház emléktábláját. (Az 1976-ban bezárt fürdőházat 1998-ban újították fel). A Múzeumfaluban rendezték a búcsúestét, amelynek egyik szép pillanata volt, amikor a házigazdák e szavakkal adták át a következő találkozó rendezőinek, a debreceni városvédőknek a vándorbotot:

Célja: hogy legyen mire támaszkodni,

hogy legyen mivel kéregetni,

hogy legyen mivel védekezni,

hogy legyen mit feldíszíteni.

Célja: hogy váljon a soros használójának és szövetségünknek az összetartozás, az együtt-tevés és az együtt gondolkodás jelképévé.

Célja: hogy minden velünk együtt érző legyen tevékeny társunk, hogy hazánk valamennyi településére eljusson hangunk, és hogy a közjó érdekében megértő, öntevékeny embertársakra találjunk.

Azóta is dr. Fodor József e szép gondolataival adják át a „vándorbotot” az országos találkozókon a rendező városok képviselőinek. (A vándorbot Schmidt Sándor fafaragó népi iparművész alkotása.) A találkozó utolsó napján, több útvonalon kirándulásokat szerveztek a megye nevezetességeinek megtekintésére. A találkozón 51 településről 304 fő vett részt, ebből 17-en a határon túlról (Nyíregyháza testvérvárosaiból) érkeztek.

Elindul a Mesélő Nyíregyháza

A köztársasági elnök később a polgármester asszonynak címezte köszönő levelét: „Szeretnék köszönetet mondani Önnek és a nyíregyházi polgároknak a kedves fogadtatásért. Ezúton gratulálok a kiváló Cantemus Gyermekkar nagyszerű műsorához, a választott művek szép előadásához. Jó érzés volt látnom és hallanom, hogy a műemlékvédelem mellett, az utóbbi években elkezdődött lakásprogram megvalósítása is folytatódik. Bízom abban, hogy a közgyűlésen elhangzott tervek megvalósulnak, a hagyományokhoz való ragaszkodás és a korszerűség továbbra is jellemzi majd a város és a megye életét.” (=Nyíregyházi Napló, 2001. szeptember 22. 1. o.)

Az Országos Találkozóra időzítve jelent meg a „Mesélő Nyíregyháza” című Városvédő füzetsorozat első két része. 2000 szeptemberében nyílt meg a nyíregyházi tűzoltóság relikviáit bemutató gyűjtemény a tűzoltó laktanya épületében. Az itt látható emlékekről és a szervezet múltjáról ad áttekintést dr. Bene János a sorozat első részében. A második füzet a nyíregyházi bokortanyák múltjába enged bepillantást, szerzője Papp Sándor.

Az egyesület kezdeményezésére a város csaknem 25 épületén márványtáblák jelentek meg „MŰEMLÉK” felirattal, s az épület történetének rövid összefoglalásával. Hivatalosan eddig mindössze egy műemléke volt a városnak, az evangélikus templom. A táblák jogosultságát az adta, hogy az 1997-es műemlékvédelmi törvény a korábbi időszakban „műemlék jellegű”, vagy a „városkép jelentőségű” országos védelem alatt álló épületeket, építményeket egységesen „műemlék” kategóriába helyezte. Így nőtt meg egyik napról a másikra a város műemlékeinek a száma, amelyekre a városvédők figyelmességének köszönhetően tábla is figyelmeztet.

Augusztus 20-án nagy megtiszteltetés érte egyesületünk tagját, Ferencz Miklósnét, aki a város polgármesterétől Inczédy György Életmű Díjat vehetett át.

Október 5-én a hagyományoknak megfelelően megemlékeztek az aradi vértanúkról az evangélikus templomban és Damjanich János szobránál. Mindkét helyen dr. Szabó Géza történész mondott ünnepi beszédet.

Október 24-én a „Beszélgessünk városunkról…” program keretében a város megújuló vasútállomásáról Kollár Istvánnal, a MÁV Rt. Debreceni Igazgatóságának Beruházási osztályvezetőjével, Végh Józseffel és Kovács Ritával, az ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft munkatársaival valamint Tóth László városi főépítésszel beszélgethettek az érdeklődők.

A novemberi választmányi ülésen megszüntették a „Hősök temetőjéért” Alapítványt.

Az egyesület december 15-én tisztújító közgyűlést tartott 48 fő részvételével. A leadott szavazatok alapján újra elnökké választották Labossa Gusztávot, alelnök maradt Szekrényes András és Hidegkuti László, titkárrá választották Hudivók Róbertet, az ellenőrző bizottság tagjai lettek Márföldi István, Szántóné Pásztor Mariann és Szokol Tibor, míg a választmány tagjai Szabó Pál, Laborczi Géza és Nagy Károlyné. A tisztségviselők mandátuma 5 évre szól. Labossa Gusztáv megköszönte dr. Fodor József 15 éves munkáját és további életéhez valamennyi tag nevében jó egészséget és hosszú életet kívánt.