Évről évre – 25 éves a Nyíregyházi Városvédő Egyesület

Hol haladjon a Kiskörút?

XIV. rész: 2000

A keddi ügyeleti napokon az egyesület irodájába várták a tagokat a tagdíj rendezésére, a régi tagsági igazolvány cseréjére, ill. az új átvételére, a házi könyvtár olvasására, valamint baráti beszélgetésre.

 

„Hol haladjon a város kiskörútja?”- címmel tették fel a nem költőinek szánt kérdést: a városlakók ötleteire voltak kíváncsiak a kis- vagy belső körút nyomvonalával kapcsolatosan. A tervek ugyanis már közel 35 éve elkészültek, de ötévenként változtatták és az utóbbi 3 év változtatásai sem hozták meg a kívánt eredményt. A felhíváshoz tájékoztatást is adnak: „A kiskörútnak ez ideig ugyanis csak a Hunyadi úti csomópont és az Október 23. tér közötti szakasza mondható „biztos”-nak. Az eredetileg tervezett további szakaszok részben megszülettek – kórház előtti részben az eredetileg tervezett – és fő részben előkészített szakasza, ami a legkritikusabb volt, a Szent István úti átkötés a volt sörpalackozó üzem megszerzésével reális lehetőséget kínált, de az újabb változtatás (Szent István út eleji beépítés) újabb variációkra adott okot és lehetőséget, amelyek – nyilván rengeteg akadálya miatt nem élvezhettek egyértelmű egyetértést. (Egy terv realitása a megvalósíthatóságig.) Kritikussá vált tehát a Szent István és Hunyadi úti átkötés, és hogy több legyen a gond, a Bethlen Gábor – Egyház és Síp utcai csomópont kérdése is. Igazán tehát eljutottunk oda, hogy nincs REÁLIS útvonal terve a városnak. Ehhez várjuk ötletét!”

A még 1999 őszén meghirdetett ezredfordulós ötletpályázatra 17 pályázótól 15 pályamunka (11 nyíregyházi, 5 megyebeli, 1 pedig Hajdúböszörményből) érkezett, ezek értékelését február 1-én tartották. Az egyesület által felkért zsűri Ördögh László „Köztéri óraszerkezet” és Kulcsár Attila-Kulcsár Attiláné a „XXI. század kapuja” c. pályaművét értékelte a legjobbnak, azokat megvalósításra alkalmasnak tartotta. A bíráló bizottság az Önkormányzat figyelmébe ajánlotta még Tóth Sándor szobrászművész bronz almájának a tervét, azzal a kikötéssel, hogy annak Kossuth téri elhelyezését nem javasolja. (Sajnos a pályaművek közül – 9 évvel a pályázat meghirdetése után! – csak Tóth Sándor almakompozícióját sikerült megvalósítani.)

Február 9-én tartotta az egyesület közgyűlését. A közgyűlés módosította az évi tagdíjak mértékét: aktív keresők: 200 Ft/év, nyugdíjasok: 100 Ft/év, diákok 50 Ft/év.

Názon Gyula, az Ellenőrző Bizottság elnöke egy előterjesztést készített „Egyesületi szerepvállalás az önkormányzati feladatok előkészítésében: hatékonyabb városvédelem” címmel. Az előterjesztését azzal indokolta, hogy „az egyesület ellenőrző bizottsága, valamint a választmány néhány tagja arányeltolódást lát a vezetőség munkájában a kulturális rendezvényeken való részvétel, szervezés, valamint az egyesületi alapszabály 5. §-ában lefektetett, célirányosan megjelölt valódi városvédő feladatok között, ez utóbbi kárára.” Mivel a civil szervezeteknek az önkormányzattal történő együttműködését törvényi jogosítvány biztosítja, ezért a hatékony városvédelem érdekében élni kell ezzel a lehetőséggel, még ha ez „időnként hálátlan feladatnak tűnik is.” Egy demokratikus szemléletű Önkormányzatnak pedig építenie kell a helyi civil társadalom véleményére. Az együttműködéshez az önkormányzatnak azonban biztosítania kell az alábbiakat:

„- Az 1998. január 1-t követő, jóváhagyott, vagy jóváhagyás alatt lévő rendezési tervek 1–1 példányát egyesületünk kapja meg.

- Az érvényes rendezési terv tervpéldányát és írásos anyagát egyesületünk kapja meg.

- Az Önkormányzat főbejárata mellett és egyesületünk irodájában is kerüljön kifüggesztésre a véleményezendő rendezési terv.

- Legalább az önkormányzati sajtó (Napló) és a helyi televízió biztosítson nyilvánosságot a rendezési terveknek és a véleményeltérések mindkét oldali indokainak.

- A városvédelem kapjon helyet a városi televízióban a nyíregyházi „Unokáink is látni fogják” címmel.

- Az egyesület vezetése – szakembereket is bevonva – készüljön fel a törvényből és az egyesületi alapszabályból adódó feladatok ismeretéből, hogy kellően képviselni tudja a konfrontációt sem mindig nélkülöző álláspontokat.

- Kérjük a főépítész rendszeres tájékoztatását.

- Szervezzünk minél több fórumot – széleskörű lakossági (nem csak tag) részvétellel, hogy minél tájékozottabbak legyünk a városlakók véleményéről.

- A lakossági és egyesületi véleményt írásban adjuk át a mindenkori polgármesternek és aktívan, hozzáértő tag bevonásával és jelenlétében képviseljük a véleményt az egyeztetési fórumokon.

- Fontos, hogy egyesületünk akkor is nyilvánítson hivatalos véleményt, ha az egyetértésünket kell közölni.”

Február 18-án dr. Margócsy József emlékező szavai mellett leleplezték a Geduly-ház névadójának emléktábláját, amelyet az egyesület kezdeményezésére állítottak. A Luther és az Iskola utca sarkán található épület telkén 1999-ben, Tóth László tervei alapján egy modern épületet emeltek, amelyet dr. Németh Péter múzeumigazgató javaslatára az evangélikus püspökről neveztek el.

Csabai Lászlóné polgármester asszonyhoz eljuttatták gratulációjukat az „Év polgármestere” cím elnyeréséért, akit mint az egyesület egyik alapító tagját is köszöntötték ebből az alkalomból. A polgármester asszony megköszönte a jókívánságokat, hozzátéve: „Közös munkánk sikere az az eredmény, amit ezért a városért elértünk. Remélem, a jövőben is képesek leszünk együtt meghatározni a célokat és közösen cselekedni, dolgozni.”

Március 12-én a Kodály Társasággal és a Magyarok Nagyasszonya Egyházközséggel közösen, a római katolikus társszékesegyházban ünnepi hangversenyt rendeztek. A koncerten elhangzott két olyan darab is (Liszt Ferenc: Benedictus a Koronázási miséből és Offertórium a Koronázási miséből), amelyet 130 évvel ezelőtt Reményi Ede nyíregyházi koncertjén adott elő! (Tóth Sándor: Egy „történelmi” koncert elé. = Kelet-Magyarország, 2000. március 3. ?. o.)

Április 4-én a „Beszélgessünk városunkról” program keretében „Parkok, terek, virágok 2000-ben” címmel hívták az érdeklődőket, hogy mondják el véleményüket a város parkjairól, tereiről. A meghívott vendégek között a frissen kinevezett városi főkertész, Bartha István is szerepelt. Az eseményen 15 fő jelent meg. „Igaz, hogy a beszélgetés során tagjaink részéről talán egy kicsit több volt a bírálat, a kérés, mint a ténymegállapítás ill. javaslat, de Bartha István városi főkertész úr és Soltész József igazgató úr részéről nagyon sok kérdésre kaptunk számunkra eddig kevésbé ismert adatot, korrekt válaszokat. Pl. egy fa kivágásának költsége 150–200 ezer ft, vagy egy több éves előnevelt fa ára több tízezer ft. Elmondták azt is, hogy sajnos a jogos intézkedések alkalmával több esetben is előfordult már, hogy embereiket megfenyegették!”- olvasható a beszélgetés összefoglalójában.

A Tanárképző Főiskolán ismételten megszervezték a Speciális kollégiumot.

Május 12-én megtörtént a Hősök temetője felújítási munkáinak műszaki átadás-átvétele. A beruházás a 2281 darab sírkő és a temető zöldfelületének a felújítását érintette: felújítottak ill. újraöntöttek mintegy 600 síremléket, amelyek javarészét (főleg a sisakosokat) vandálok rongálták meg az elmúlt évtizedekben, rendbe tették a zöldfelületet, friss vörös salakkal töltötték fel a sétányokat, újrarakták a szegélyköveket, kiirtották az elvadult cserjéket, befoltozták a drótkerítést. Tervezője a Jandek Építész Műterem Kft., míg kivitelezője a Kovács és Társa Építésszervező és Vállalkozó Kft. volt. Az egyesület elnöke is megtekintette a Nemzeti Örökség Program decentralizált támogatás igénybevételével történő felújítást és megállapította, hogy az elvégzett munkák szerződés szerint, jó minőségben készültek el, így a létesítmény műszaki átadás-átvételéhez hozzájárult és kérte a temető látogathatóságát a Wesselényi Szakközépiskola portaszolgálata útján biztosítani. (Cservenyák Katalin: Felújították a Hősök temetőjét. =Kelet-Magyarország, 2000. május 8. 4. o.)

Május 28-án katonai tiszteletadás mellett ünnepi megemlékezést tartottak a felújított Hősök temetőjében. A megemlékezésen a lengyel és az orosz követség képviselői is megjelentek. Ünnepi beszédet mondott Csabai Lászlóné polgármester. A megemlékezésen közreműködött a Magyar Honvédség Fúvószenekara, Szabó Tünde színművésznő, Hetey László színművész és a Pro Musica Leánykar Szabó Dénes vezényletével.

Kerezsi Miklósné lemondott a gazdasági ügyek további intézéséről (1996-tól látta el ezt a feladatot), amelyet Almássy Lászlónénak adott át.

A mosonmagyaróvári Országos Találkozón (augusztus 3–4.) 13 fő képviselte az egyesületet.

Szeptember 19-én vitafórumot tartottak a város hosszú távú településfejlesztési koncepciójáról. A fórumon elhangzott véleményeket, javaslatokat hosszan összegezték és megküldték Tóth László főépítésznek. A 39 javaslatból néhány:

„- vizsgálni kell és optimálisan kell megvalósítani a valóban környezetbarát és a lakosság széles rétegeinél igen népszerű széles nyomtávú, csendes villamost tömegközlekedést legalább a kis- és nagykörúton (…)

- fel kell újítani a sóstói erdő parkerdő szerepét, bővíteni kell az erdő felületét (…)

- megélhető kultúrterületekké kell fejleszteni a bokortanyákat (…)

- fel kell ismerni, hogy Sóstó helyzete döntőbb annál, mint ahogyan az jelenleg kezelve van, hatékony cselekvést igényel legalább a központja (…)

- fel kell újítani a szép nagy tereinket, melyekre jellemző az egymásra nyitás, támogatjuk a koncepciót abban a felvetésben, hogy jelentős zöldfelületek meghagyásával, sőt szakszerű kertépítési frissítéssel bővítendő a felületük,

- nem kell a Hősök terét szoborparkká alakítani, bezsúfolni (…)”

A településfejlesztési koncepció tervezője több javaslatra reagált, így pl. a villamosvonal kiépítésére a következő választ adta: „A villamos potenciális kihasználtsága az adataink alapján megkérdőjelezhető és kiépítése olyan nagy terhet jelent az Önkormányzatra, hogy nem javasoljuk.”

Október 6-án az előző évben kialakított rend szerint emlékeztek az aradi vértanúkra az evangélikus nagytemplomban és Damjanich János szobránál. Emlékező beszédet mondott a templomban dr. Vinnai Győző történész, a szobornál pedig Tóth Sándor őrnagy.

November 22-én a Zeneiskolával, a Sz-Sz-B Megyei Honismereti Egyesülettel és a Nyíri Honvéd Egyesülettel közösen a Zeneiskola hangversenytermében Szénfy Gusztáv zeneszerző, zenetudós halálának 125. évfordulója alkalmából emlékműsort és kiállítást rendeztek. A szervezőmunkában Tóth Sándor egyesületi tag serénykedett.

Decemberben Dr. Diczházi Mariann lemondott az egyesület Ellenőrző Bizottságában betöltött tisztségéről.

Egy örömteli hír az év végére: a Magyar Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztere az egyesület részére településeink védelme és szépítése érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Kós Károly-díjat adományozott. A díjat december 13-án, Budapesten Labossa Gusztáv, az egyesület elnöke vette át Szabó Péter államtitkártól.

Karácsonyi és újévi jókívánságlapjukkal már a következő évi XX. Országos Találkozóra invitálták az Országos Szövetség tagegyesületeit.

szerző: Ilyés Gábor

Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6.

Telefon: 42/400-187

e-mail: nyirvave@gmail.com

 

Legyen Ön is Városvédő!

Támogassa adója 1%-val egyesületünket!

Adószámunk:    19214050-1-15

 

Tájékoztatjuk kedves Tagtársainkat, Látogatóinkat, hogy honlapunkon a névtelen hozzászólásokat a rendszer 24 órán belül törli.

OTP-nél vezetett számlaszámunk:

11744003-20047720-00000000

 

Ki olvas minket

Oldalainkat 25 vendég és 0 tag böngészi

Egyesületünk a Facebookon

facebook logo

Copyright � 2018 Creative. All Rights Reserved.